Jelenlegi hely
.
Az orosz vadászgép lelövése török-szír határnál, előre kitervelt provokáció volt
Érdekes részleteket tár fel a whatdoesitmean.com hírportál az Iszlám Állam elleni bevetésből vissztérő Szu-24 vadászgép lelövésének körülményeiről.
Annak ürügyén, hogy az Iszlám Állam dzsihadistáit kémlelik, folyamatosan járőröznek a török F-16 -osok a határ közelében, de leginkább az orosz légi tevékenységet figyelik.
Landoló F-16 az Incrilik légi bázison
Az orosz gépek rendszeresen azon az útvonalon térnek vissza bázisukra, amelyiken a most lelőtt Szu-24 is haladt.
<iframe width="560" height="315" src="https://www.youtube.com/embed/NZK-ORnY4Aw" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Kedden reggel két Szu-30 és egy Szu-24 tért vissza a dzsihadisták elleni bevetésről. A Szu-24 a fogyóban lévő kerozinnal való takarékoskodás érdekében lassított és 6000 méter magasra emelkedett, hogy ne érhessék el a földről indított rakéták. A határ túloldalán járőröző F-16 pilótáját az Incrilik légi bázisról utasították, hogy a hangsebességet étlépve érje utol a lelassult Szu-24 -t. Továbbá utasították, ha úgy észleli, hogy Szu-24 a Szíriába ékszerűen benyuló török terület határán van akár figyelmeztetés nélkül is lőjön.
Nagyon úgy tűnik, ez nem a pillanat hevében meghozott utasítás volt, hanem egy előre kitervelt provokáció, aminek végrehajtásához csak a kedvező alkalomra vártak. Egy ilyen horderejű döntést magasabb szinteken hoznak meg, nem a légi bázis parancsnokságán.
A lelőtt orosz gép két pilótája közül az egyiket a dzsihadisták a helyszínen megölték, míg a másiknak a két visszatérő Szu-30 légi fedezetével sikerült elmenekülnie. Az érte küldött három orosz helikopterből az egyiket a dzsihadisták amerikai páncéltörő rakétával lelőtték. Az akcióban egy orosz katona meghalt. A helyszínre érő kormányerők a túlélőket és a megmenekült pilótát biztonságba helyezték.
A gép életben maradt pilótája, Konstantin Murahtin kapitány elmondta, hogy pilótatársát, Oleg Peshkov alezredest még ejtőernyős ereszkedése közben lőtték le a dzsihadisták. Továbá kifejtette, semmiféle figyelmeztetést nem kaptak, se rádión, sem vizuálisan (Iyenkor az a szokás hogy a másik gép mellé repül és figyelmezteti a légtér sértésre.) A rakéta találat teljesen váratlanul érte őket.
Matthew Rycroft török nagykövet még aznap írt az ENSZ Biztonsági Tanácsának, amiben 17 másodpercnyi és 1,36 mérföld málységű légtérsértéssel magyarázta az orosz gép lelövését. A magyarázattal az a probléma, hogy a benne leírtakat a műszerek és radarképek elemzése nem igazolta. A gép roncsai a török határtól 4 kilométerre értek földet, ami azt bizonyítja, hogy a gép lelövése szír légtérben történt.
Törökország külső sugallat nélkül nem nem akarhatott újjat húzni Oroszországgal, amelyenek már az amerikai haderővel megegyező hadserege van. Az orosz gép lelövése olyan provokáció amely könnyen a közel-keleti konfliktus kiszélesedéséhez vezet. Az esemény értelmi szerzőjének azonosításához meg kell figyelni, ki húzhat hasznot egy orosz-török konfliktusból.
Törökország biztosan nem. Az orosz turizmus várható elmaradása, a belebektetett Törökország elleni orosz gazdasági szankciók, a tervbe vett Déli-Áramlat gázvezeték megépítésének esetleges elmaradása komoly veszteséget okozna a török álamkasszának. Ez esetben az amerikai érdekeltségű vállalatok és kőolajtermelő országok kerülnének az olajpiacon előnybe.
Katonai téren is nehézségekbe ütközhetnek a törökök, akik rendszeresen berepülnek bombázni Szíria kurdok lakta területei fölé, hogy a nekik nem tetsző kurd ellenzékeket és ezek fegyveres erőít gyengítsék. Mi van, ha most az oroszok a szír légtér védelmében lelövik ezeket a gépeket, vagy másik lehetőségként modern légvédelmi fegyvereket adnak a kurdoknak?
Az események nem az Iszlám Állam visszaszorítása, hanem egy világméretű konfliktus kialakulása felé mutatnak.