Amit Húsvétkor ünnepelünk

Az eltérő naptárak miatt viszonylag ritka alkalomnak számít, hogy a katolikus, a protestáns és az ortodox egyházak ugyanabban az időpontban ünneplik a húsvétot. Az idén az összes keresztény felekezetnél április 20-ra esik az ünnep igy mindegyik egyház egyszerre emlékezhet meg Jézus megfeszítéséről és feltámadásáról.
Jézus tevékenysége a rómaiak által megszállt Júdeában különböző megítélés alá esett.  Beszédei, cselekedetei, és a fennálló társadalmi rend megváltoztatásáról vallott nézetei, nem nyerték el az akkori uralkodó osztály tetszését. Viszont a zsidó nép egyszerű gyermekei szívesen hallgatták szavait Isten országáról, ahol mindenki egyenlő és a szeretet törvényei uralkodnak.
Szavainak csodás cselekedeteivel adott nyomatékot.
Jeruzsálemi bevonulását (virágvasárnap) a város vezetői és a főpapok nem nézték jó szemmel, féltették hatalmukat. Nem akarták, hogy az emberek hitét, gondolkodásmódját egy vidékről jött ügyes "szónok" ellenük fordítsa. Végül Júdás nyomra vezetésével (Júdás csókja) elfogták, a római helytartó, Poncius Pilátus pedig halálra ítélte. Ebben a korban megszokott kivégzési mód volt a keresztre feszítés, így neki is ez lett a végzete. (Nagypéntek)

Jézus szavait volt aki elhitte volt aki nem, de tény, addigi tevékenységével is sok hívet szerzett eszméinek. Azonban a kereszténység nem vált volna világvallássá, ha kereszthalálát követő harmadik napon nem támad fel. Ez a feltámadás hitelt adott eddigi szavainak, meggyőzte a kétkedőket és az új hit elindult világhódító útjára.

A kereszténység Húsvétkor Jézus által hirdetett hitrendszer megerősödését, vagyis a keresztény vallás megalakulását ünnepli.