A 81 éve kezdődött spanyol polgárháború valódi arca

A spanyol polgárháborút sokáig egy jobb jövőt igérő köztársaság és egy elnyomó diktatúra közt dúló harcként mutatta be a történetírás.

Vajon mi az igazság?

Amikor még azt hitték, mindenre van megoldás. Madridiak ünneplik a második köztársaság megalakukását.
 

81 éve, 1936. július 17-én, kezdődött a három évig tartó véres spanyol polgárháború. Ezen a napon a második köztársaság kormányának intézkedéseit sérelmesnek tartó nacionalisták katonai erővel akarták eltávolítani a kormányt. Ez a tervük csak részben sikerült, a kormány Madridban és az ország belső részein úrrá lett a helyzeten. A nacionalisták viszont az ország többi részén, az átpértolt kataonaság segítságável folyamatos sikereket értek el.
A 25 milliós ország két részre szakadt. A nacionalisták által irányított részen 11 millióan, míg a kormány hatalma alatt megközelítőleg 14 millióan maradtak.
Kitört a polgárháború.
A nacionalistákat a Harmadik Birodalom, Benito Mussolini Olaszországa és Portugália támogatta fegyverekkel és katonákkal, míg a köztársaságiaknak Mexikó és a Szovjetunió küldött segítséget. A többi európai hatalom be nem avatkozó politikát követett.

Német segítség:

A német Condor Légió egyik heinkel He-111 típusú bombázóját spanyolországi bevetésre készítik elő.

Szovjet sagítség:

Köztársaságiak bevetés közben, a Szovjetuniótól kapott T-26-os harckocsival

A felek rendkívűl brutálisan léptek fel a másik oldalt támogató polgári és hivatali személyekkel szemben. Mindkét félre jellemző volt, hogy a hadifoglyokkal nem bíbelődtek, hanem agyonlőtték őket. A tömegsírokban megtalált tetemek is ezt bizonyítják.

Ezeknek az embereknek már meg vannak számlálva a perceik

Paul Preston brit történész a nacionalisták által kivégzettek számát 130 ezer fő körülire teszi. 1937 februárjában például Málaga elfoglalása után egyetlen nap alatt 7000 embert lőttek agyon, a sevillai mészárlásnak pedig egymagában 8000 áldozata volt.

A baloldaliak vörös terrorja sem volt kevésbé kíméletlen, a köztársaságiak által kivégzettek számát 55 ezer főre becsülik, ami fele a nacionalista őrületnek, de ez a szám is kegyetlen terrort jelent.
A marxista, antiklerikális köztársasági kormány valóságos irtóhadjáratot folytatott a klérus ellen, amelynek püspökök, papok, valamint szerzetesek és apácák ezrei estek áldozatául. A vörösök a boltok illetve kisüzemek tulajdonosait mint „kapitalistákat" agyonlőtték, ha csak a legkisebb gyanúja is felvetődött annak, hogy nem szimpatizálnak a rendszerrel.

Antiklerikális baloldaliak egy templom kifosztása után, stólába öltözve. A marxisták kiméletlen irtóhadjáratot folytattak az egyházi személyek ellen

A fallangistákat támogató német Condor Légió nem aprózta el  tevékenységét. Nem egy kápolnát vagy csak egy fontos objektumott támadott, hanem egész városrészeket tett földel egyenlővé.

Gernika, a lebombázott spanyol város
 

Máig kérdés, ha a köztársaságiak nyerték volna a polgárháborút akkor ők vajon diktatúra nélkül tudták volna megvalósítani a szovjet rendszerhez hasonló elképzeléseiket?  Ezt már sosem fogjuk megtudni.
 

Amit viszont biztosan tudunk: a háború nyomor, halál és pusztítás. Ez így volt régen és így van mai is. Az emberiség még távol van attól, hogy békben és egységben tudjon élni.