.

’56-os emlékhely Litvániában a vilniusi Hajnal kapunál




 
Szerző: Ilunga
2016/10/22


 

’56-os emlékhely Litvániában a vilniusi Hajnal kapunál


vilnius-img_6928-gyo-hajnal-kapu-tabla

Vilnius városfalát a terjeszkedő orosz birodalommal szembeni védelem céljából kezdik építeni 1503-ban. Az építkezésben minden városlakó kivette részét, Vilnius vajdája, Mikolajus Radvila (az “Öreg”) vezetésével.
Az 1522-re megépült 2,5 km-es városfalat 9 kapu és 5 torony tagolta. Ezekből a kapukból ma már csak egyetlenegy, az egykori Medininkai kapu maradt fenn, míg a város egész erődítmény rendszerét 1799. évben, a Rzeczpospolita feldarabolása után, a cári kormány leromboltatta.

panorama071-a-keretes-txt

A város déli részén nyíló kapu eredeti nevét a mai fehérorosz határon fekvő kis Medininkai helységről kapta, melyen keresztül az út Minszk irányába vezetett, míg a később meghonosodott Hajnal kapu /-litvánul Aušros Vartai- vagy lengyelül Ostra Brama – / elnevezésre számos – földrajzi, személynévből, ill. hitéletből levezett – magyarázat létezik, de erre most nem térnék ki.

A Hajnal-kapu fennmaradását a  belső oldalára 1719-ben épített kápolnában őrzött kegyképnek köszönhette, amely csodatevő erejéről messze földön ismert volt.

hajnal-kapu-regen-es-ma-kollazs

A kapu ma lényegében két szerkezeti egységből áll: az eredeti városfalba épített városkapuból a külső oldalon, az óváros felől közelítve pedig a hozzáépített kápolnából.
A négyszög alaprajzú városkapu falai 2-2,6 méter vastagok, s a kapu bejárata fölött áldást osztó Jézus Krisztus freskó, a pártázat reneszánsz díszítésében két griffmadár által közrefogott litván címer látható.

vilnius-img_6926-gyo-hajnal-kapu-kivulS a kapu bal oldalán az a tábla, amely emléket állít a mai litván – magyar vonatkozású eseményének.

1956. november 2.-án, Mindenszentek ünnepén, itt volt a helyszíne annak a szimpátia tüntetésnek, amelyet a vilniusi egyetemisták a magyar forradalom és szabadságharc hírére szerveztek.

A békés szimpátia tüntetés a közeli Rasų (Rasos) temetőből indult, mely  Vilnius ma létező legöregebb temetője, s lényegében Vilnius és Litvánia történelmének open air múzeuma, annyi XIX. – XX. században elhunyt nemzeti nagyság nyugszik itt, – de katonai temető is egyben.

Tehát az összegyűlt mintegy 500 diák gyertyát gyújtva elénekelte nemzeti hősei sírjánál a betiltott litván nemzeti himnuszt és a legkedvesebb Mária éneket, amelyek elénekléséért korábban több száz embert Szibériába hurcoltak. A temetőből, kart-karba öltve, énekelve vonultak a Hajnal kapuhoz, hogy kifejezzék szolidaritásukat a magyar forradalommal és a forradalmi ifjusággal.

 
A karhatalom – értesülve a megmozdulásról – közbelépett. Az Óvárosba vezető kaput bezárták, teherautóval a tüntetők közé hajtottak, a fiatalokat gumibotokkal szétkergették, illetve számos diákot őrizetbe vettek. Szerencsére halálos áldozatok nem voltak.

A tüntetésen résztvevők többségét a KGB utasítására már másnap kicsapták. Köztük volt a 19 éves Tomas Venclova is, aki többször megírta életrajzi vonatkozású vallomásaiban, hogy számára ez volt az egyik hatás (a másik a Paszternák per), ami elfordította a hivatalos (és édesapja, mint a rendszer vezető kádera által is képviselt=emberarcú kommunizmus) ideológiájától.  Őt ugyan az apai tekintély még megmenti az egyetemről történő kizárástól – egy év “betegszabadság” után folytatja, de oda már mint ellenzéki tér vissza. Később, az 1975. évi helsinki záróokmány aláírását követően egyik alapítója a litván Helsinki csoportnak. Ezért, ezekért 1977. évben emigrálnia kell az országból.

S 30 évvel a magyar forradalom leverése után, 1986-ban egy bécsi kongresszusra érkezve, Venclova hirtelen elhatározással, november 7.-én átrepül Budapestre, s a forradalomra emlékezve virágot visz a Bem szoborhoz. Ennek az utazásnak a lenyomata az Útmutató című verse, ami már szerencsére nekünk is úgy hat, mint egy időutazás:

Repülővel egy óra sincs, és ott vagy. A határőr
simán átenged: ráérősen lapozgatja útleveled
(örökös háborúban az egyetlen fegyver),
aztán int; mehetsz. Persze, sok minden megváltozhat
évek, hónap, akár egy perc alatt;
de a kockázat így se nagy. Falak rozsdállanak,
a Mayerling-kor lakó-odvai. Ünnep. Kirakatokban
évtizede nem látott arcok. Zászlódísz, transzparensek.
Ilyenkor a legjobb jönni, lazít az ország; a hatalom
víkendezik, az archívumok zárva, a kiskatona
csak tessék-lássék tiszteleg; nyilván a börtönökben is
csak két-három őr marad, akikben ég
a hivatástudat.

Mindennek középpontja – a szegfű. Tömör, neutron-lüktetésű.
Két órával később, ahogy arra sétálsz,
még mindig ott fekszik a talapzaton. Úgy rémlik legalábbis.
Mihaszna gesztus. Vártál rá harminc évet.
Országot cseréltél, sorsot, barátokat – de amit akartál, meglett.
Ők, akik e téren összegyűltek (nem mind tért haza),
száz évet vártak. Még többet: száznyolcat. Hiába, no:
alföldek, sztyeppék, ködök már csak ehhez szoktak: várnak.

(A teljes vers elolvasható itt:               http://halasizoltan.hu/en/muforditas/vers/litvan/tomas-venclova/276-utmutato  )

A kapu város felöli belső oldalán nem állt mindig kápolna, amely ma Vilnius egyik legkiemeltebb pontja, a katolikus hívek elsőrendű zarándok helye.

A kápolna legfőbb ékessége és értéke a Szűz Mária kegykép, az irgalmas Szűzanya viszonylag ritka ábrázolásmódjával, a gyermek Jézus nélkül, s kezeit keresztben keblére helyezve, szelid tekintetét a földre veti. Az eredeti kép ismeretlen festő műve 1600-1625 közötti évekből, amelyet 100 évvel később mesteremberek rózsákkal, tulipánokkal, nárciszokkal és szegfűkkel díszített aranyozott bádoglemezzel borítottak, hogy az eredeti képből csak az arc és kezek látszanak ki.
 

A városkapuk a középkorban gyakran helyet adtak vallási ereklyéknek is, a korabeli elképzelések szerint oltalmazva a várost, és áldást nyújtva a rajtuk áthaladó utazóknak. A ma álló kápolna homlokzatán ezt fejezi ki a latin fohász:
Mater Misericordiae, sub tuum praesidium confugimus, azaz „Irgalmasság Anyja, a te oltalmad alatt menekülünk meg”.

vilnius-p1630390-a-hajnal-kapu

Az eredeti festmény kezdetekben a kapu belső oldalán kis fülkében függött. 1626-ban jelentek meg a karmeliták Vilniusban, és itt, a kapu mellett juttattak nekik területet templom építésre, majd 1668-ban bizta rájuk az Irgalmas Szűzanya kép őrzését a kormányzat. Ekkor építik meg az első, fából készült kápolnát a kép védelmezésére a kapu város felöli oldalán.

vostraja_brama-_1889-vincent-slendzinskiVilnius és Litvánia római katolikus és ortodox hívői között egyre nőtt tisztelete, majd csodatevő erejébe vetett hit.

Az első csodákról szóló tudósítások 1671-ből származnak; 1761-ig 17 csodatételt jegyeztek le.
A Mária-kép hivatalos elismerésére akkor került sor, amikor XIV. Kelemen pápa 1773. április 5.-én kiadott bullájában bűnbocsánatot hirdetett azok számára, akik az Aušros Vartai Istenanyához fordultak.

Nemzetközi használatban a hely lengyel megnevezése, az Ostra Brama terjedt el.

Talán emlékeztek még a Pan Tadeuszból már korábban becsatolt idézetre (amely az Andrzej Wajda film gyönyörű záróképei alatt is elhangzik):
 

Szent Szűz, aki a fényes Csensztohovát véded,
Osztra-Brámán tündökölsz, s vigyázod a népet
Novogrodek nagyhírű, váras városában!
Ahogy egykor gyermekként megóvtál csodásan
(mikor sírva ajánlott oltalmadba engem
jó anyám, s én halódó pillám fölemeltem
s egyházadig úgy mentem már a magam lábán,
elmondani visszanyert életemért hálám):

 
A kép évszázadokon át a város egyik jelképe maradt, s  fokozatosan elterjedt híre a környező országokban is, s hamarosan zarándoklatok színhelyévé vált. A kép vallásos tisztelete fennmaradt a II. világháború után is Litvánián kívül Belorussziában és Lengyelországban, de világszerte terjedtek kópiái, s épültek neve alatt kápolnák.

A kápolna oldalfalait mintegy nyolcezer ezüst fogadalmi ajándék dísziti, amelyet az imameghallgatás után a hivők a testi (lábak, kezek) és lelki (szív) gyógyulás jeleként helyeztek el. A kápolnában jelenlegi megjelenítésük feltehetőleg a 2002. évi gondos rekonstrukció eredménye.

 

II. János Pál pápa 1993. évi litvániai útja során meglátogatta a kápolnát is, ahol rózsafüzér imát mondott, s az emeleti ablakból fordult az utcát sűrűn betöltő tömeg felé.

A kegykép hozzájárult a litván nemzeti tudat kifejlődéséhez. A Vilniusi Akadémia is az “Aušros Vartai” szüzet választotta védőszentjének. Az ábrázolás számos művészt is megihletett, írók és költők mellett többek között Stanislav Moniuszko zeneszerző 1846-ban négy litániát komponált az “Aušros Vartai királynője” tiszteletére.

 

Webcam Fuengirola

csak egy kattintás és élőben nézhető a fuengirolai tengerpart



Vár a Costa del Sol

 


 

 
 

 

cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china cheap nba jerseys from china wholesale nba jerseys from china discount nba jerseys from china