Már megint: óraátállítás

Pontosan mikor kell az órákat állítani ?

A nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart, míg a téli időszámítás kezdete október utolsó vasárnapja, a vége pedig március utolsó vasárnapja. Idén ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy:

1. A nyári időszámítás kezdete 2022. március 27-re esik, ezen a vasárnapon kell hajnali 2:00 órakor 3:00 órára előre állítani az órákat.
2. A téli időszámítás kezdete pedig 2022. október 30-ra esik, vagyis ezen a vasárnapon kell hajnali 3:00 órakor 2:00 órára visszaállítani az órákat.

Így kezdődött: az óraátállítás története

Az óraátállítás története a 18. századig nyúlik vissza, de igazán csak az első világháború során kapott erőre. Az ötlet az volt, hogy az óra átállításával talán spórolni lehet a szénfogyasztáson. Legalábbis ezt remélték tőle a britek, a franciák és a németek is, úgy gondolva, hogy ezzel is segíteni lehet a háborús célkitűzéseiket. Később aztán olyan érvek merültek még fel, hogy az óraátállítással az üzletek forgalmát lehet növelni, miközben a bűnözést a fényviszonyok megválasztásával egyben csökkenteni. A dolog máig jól hangzik, hiszen spórolhatunk az energiával és még egyéb kedvező hatásokat is látunk. De persze a történet egyáltalán nem ilyen egyszerű, a pro érvek mellé pedig az utóbbi években egyre több kontra érv került.
Az elmúlt időszak kutatásai rávilágítottak, hogy az órák állítgatása bizony káros hatásokkal is járhat, és nem mellesleg az emberek jelentős része az egészet úgy utálja, ahogy van. Az EU politikusait feltehetően ez utóbbi győzhette meg igazán, hiszen amikor felmérték az uniós közvéleményt, rögtön kiderült, hogy durván a polgárok 84 százaléka eltörölné ezt az egészet.

Az Európai Parlament 2019 márciusában úgy döntött végül, eltörli az óraátállítást. Egyben állást foglalt arról, hogy azok az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra. A téli időszámítást választó országok utolsó váltása a téli időszámításra 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg. 

Az Európai Parlament egymás közötti egyeztetésre kérte fel a tagállamokat és a Bizottságot annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek. Az utóbbi két évben viszont nagyon nagy volt a csend a témában. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása szerint:

A JAVASLATTAL KAPCSOLATBAN ELFOGADOTT TANÁCSI ÁLLÁSPONT NINCS, A SOROS ELNÖKSÉGEK EGYIKE SEM TÁRGYALTA A KÉRDÉST, AMELY DÖNTŐEN A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNNYAL VOLT MAGYARÁZHATÓ.

Az Európai Unió különböző szervei és a tagállamok elsősorban a kialakult problémák megoldásával és nem az óraátállítás kérdésével voltak elfoglalva.

Milyen előnyei vannak az óraátállítás eltörlésének?

A Magyar Alvás Szövetség korábban közzétett értékelése szerint az évi kétszer történő óraátállításnak az Európai Unióban eldöntött megszüntetése alvás-egészségügyi szempontból pozitív fejlemény. Az alvás és az ébrenlét évmilliókon át kialakult természetes ritmusának, a cirkadián ritmusnak a mesterséges (intézményes) megzavarása ugyanis az emberi szervezetre negatívan ható fázis eltolódási következményekkel jár.

A fáziseltolódáshoz való alkalmazkodás ideje alatt a közérzet rosszabb, a teljesítményszint alacsonyabb, a koncentráló képesség, a toleranciakészség csökkenhet, elalvási és alvási nehézségek léphetnek fel, annak ellenére, hogy az élő szervezetek előbb-utóbb alkalmazkodnak a megváltozott viszonyokhoz.

Árnyaljuk azért a képet!

Az Európai Parlament pontosan három évvel ezelőtti döntését nagyon sokan kedvezően fogadták. Az óraátállítás eltörlése körüli általános ujjongás mellett alig hallani azokat a hangokat, amelyek a hátrányokra hívják fel a figyelmet. A tények: Európa túl széles ahhoz, hogy egyetlen egységes időzónával mindenki a napi ritmusának megfelelő időszámítást kapjon. Hajnali napsütés és korai délutáni naplemente. Sötétben munkába indulás és éjszakai világosság. Ezeket mindenki ismeri. Kevésszer rögzítjük azonban, hogy az óraállítás éppen ezt a problémát enyhíti: tulajdonképpen az aktívan töltött órákat rátoljuk a napsütéses időszakra. Ha a széles időzónánknak ezt a korrekciós elemét eltöröljük, akkor két dolog történhet. (1) Még extrémebb napkelte és napnyugta időpontokkal fogunk találkozni. (2) Ezt elkerülendő Európa két nagy időzónára szakad, és nem csupán a kontinens szélein látunk majd üdítő kivételként "CET±1" időzónákat, hanem lesz két nagyjából egyforma időzóna, melynek határa valahol középen szeli majd át az Európai Uniót. Ebben a helyzetben kell tehát majd valamelyik időzónába sorolnunk. Sokkal fájdalmasabb és kötöttebb döntés lesz időzónát választani, mint ahogy most gondoljuk (a magyarok ugyanis a felmérések szerint mindenkinél jobban elutasítják az óraátállítást és a jelek szerint a többség a nyári időszámítás mellett érvel). Majd Németország és Franciaország eldönti, hogy mi jó nekik (amihez asszisztálni fognak a Benelux-államok, Dánia, Olaszország, Svájc alkalmazkodik, Ausztria meg lobbizik). 

Óraátállításról, alvásról a rendkívüli helyzet alatt

A Magyar Alvás Szövetség az óraátállítás kapcsán felhívta a figyelmet arra is korábban, hogy a napi életritmus, az éjszakai pihenés kiemelt fontosságú, az alvás jelentős szerepet játszik a szervezet ellenálló képességének a fenntartásában. A nappalok és éjszakák változásaihoz történő alkalmazkodás ütemét a rendkívüli helyzetben sem szabad megbontani.

Az éjszakai pihenés a szervezet számára nélkülözhetetlen. A folyamatos otthoni jelenlét során is vigyünk rendszert az alvási szokásainkba, feküdjünk és keljünk ugyanabban az időben. Azt tanácsolták, végezzünk rendszeres testmozgást, de semmiképpen sem közvetlenül lefekvés előtt. Előtte négy órával ne igyunk koffein tartalmú italokat és ne együnk nehéz, fűszeres vagy cukros ételeket, ne fogyasszunk túlzott mértékben alkoholt és ne dohányozzunk. Fontos továbbá, hogy figyeljünk hálótársunk, gyermekeink alvására is.