Rájöttek mi okozta a középkori kis jégkorszakot

Ha napjainkban valaki nem csak a főáramú médiából tájékozódik, mást se hall, minthogy az emberiség következő próbatétele a globális felmelegedés. 

         

A University of Massachusetts Amherst klíma kutatói megvizsgálték az 1300-as évek időjárásának alakulását. Megállapították, hogy a 14. század végén kezdődő kis jégkorszakot a néhány évtizeddel korábbi hirtelen és tartós felmelegedés válthatta ki. A  hirtelen lehűléssel, extrém szárazsággal és hidegbetörésekkel tarkított, elsősorban az észak-atlanti térséget sújtó, de több évtizeden át a globális klímát is meghatározó kis jégkorszak előzményeit régóta kutatják, de mindeddig nem sikerült megnyugtató magyarázatot adni annak kiváltó okára. Francois Lapointe és Raymond Bradley földrajzkutatók most arról cikkeznek a Science Advances tudományos folyóiratban, hogy azt az észak-atlanti térség vizeinek nagyjából 20-30 évvel korábbi extrém felmelegedése válthatta ki a kis jégkorszakot.– adta hírül a Phys.org. 

A földrajzkutatók az észak-atlanti térség vizeinek felszíni hőmérsékletét tanulmányozták történelmi távlatokban, amikor a modellek alapján az rajzolódott ki előttük, hogy a kis jégkorszak előtt a trópusokról északra érkező áramlatok a szokásosnál több és melegebb vízzel töltötték fel az észak-atlanti térséget. A meleg áramlatok jelentős mennyiségű jeget olvasztottak fel az észak-atlanti térségben, aminek hatására a víz gyorsan lehűlt és a meleg áramlatokat hozó atlanti meridionális áramlási rendszer (AMOC) összeomlott. (Ide tartozik a Golf-áramlat is.) Emiatt a meleg áramlatok néhány évtizedig nem jutottak el az észak-atlanti partokhoz. Ez hozta magával a kis jégkorszakként ismert extrém lehűlést.

A kis jégkorszakot nem úgy kell elképzelni, hogy évtizedeken át jégpáncél borította egész Európát. A légköri folyamatok periodikus lehűléseket eredményeztek, egymás után sok hideg és csapadékos évvel és néhány átlagosnak mondható időjárási periódussal. Ennek okaként mindeddig a fokozott vulkáni tevékenységet, illetve az átlagoshoz képest visszafogottabb naptevékenységet volt szokás megjelölni.

Ezeket a tényezőket, mármint a vulkanikus és a naptevékenységet Lapointe és Bradley is számításba vették, és fák évgyűrűinek radiokarbon-izotópos vizsgálatával azt találták, hogy a kis jégkorszak elején, a 14. század végén a szokásosnál lényegesen intenzívebb volt a naptevékenység és kevesebb a vulkáni kitörés. Ez az északi félteke északi térségeiben magas légköri nyomást eredményezett, ami nagyban hozzájárult  a maihoz hasonló légköri folyamatokhoz.
Az amerikai földrajzkutatók szerint múltbelhez hasonló forgatókönyv akár a mostani globális felmelegedés következtében is elképzelhető, ezért a klímamodellekben hangsúlyosabban kellene figyelembe venni a sarki jégveszteségeket.  A Golf-áramlat gyengülése napjaink eseménye, aminek következménye lehűlés lehet.