Érdekességek Spanyolország történelméből

Az első "modern" bank Európában Barcelonában volt

Barcelona volt az a város, ahol megnyílt  Európa első nyilvános bankja.  Ezt a bankot La Taula de Canvisnak hívták, és 1401. január 20-án kezdte meg működését. A cél egy olyan bank létrehozása volt, ahol a magánszemélyek és más szervezetek biztonságban tarthatják pénzüket és lehetőségük legyen kölcsönöket felvenni.

La Taula de Canvis bank

A 19. század egyik legsúlyosabb tragédiája Santanderben történt

 Machichaco gőzhajó a robbanás után a kikötő fenekén

1893. november 3-án történt a „Cabo Machichaco” tragédiaként ismert katasztrófa. Ez  Santander és Spanyolország egyik llegtragikusabb  emléke, amit a  Machichaco gőzhajó felrobbanása okozott. A hajó személy és áruszállítást végzett  San Sebastian és Sevilla között. 
Ezen az úton 51 tonna bányászati ​​célra használt dinamit mellett 5 üvegtartály kénsavat szállított a fedélzeten. Az üvegtartály  a helytelen tárolás következtében összetört,  a kénsav szétfolyt, tüzet okozott. A tűz dél körül keletkezett, de a nap hátralévő részében sem tudták eloltani.. A hiábavaló oltási kísérletek közben, délután hat óra körül felrobbant az  51 tonna dinamit. A robbanás következtében meghalt 583 ember,  2000 lakos  megsérült, összedőlt 25 ház, a kikötő környékén mindent elleptek a romok.

A robbanás erejére jellemző.hogy az egyik őr leszakadt lábát a kikötőtől 2 kilométerre, egy domboldalon találták meg. 
További problémát okozott, hogy a hajótüzet szemlélő kíváncsiskodók között ott volt a kikötő parancsnokság teljes személyzete, a város vezetőinek jelentős része. A robbanás utáni felfordulásban nem volt aki meghatározza az azonnali teendőket.  

<iframe width="727" height="409" src="https://www.youtube.com/embed/kymbD1L9Qlo" title="YouTube video player" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture" allowfullscreen></iframe>

Aki azt gondolta, hogy Madrid mindig Spanyolország fővárosa volt, az nagyot téved.  Valójában Spanyolország történelme során  a főváros más és más városokban, például Toledoban, Valladolidban, Cádizban vagy Valenciában költözött, számos más
város mellett, 
 

Toledo

Sevilla két évig volt Spanyolország fővárosa

Sevilla egyike volt azoknak a városoknak, amelyek Spanyolország fővárosaként szolgáltak két évig, amikor a napóleoni háborúk kitörtek (1808 és 1810 között) . Azokban az években a spanyol területek nagy részét megszállták Napóleon csapatai, és Sevilla volt az egyik hely, ahol ellenálltak a franciáknak.  A csata 1808. december 16-án történt, ami után Floridablanca gróf, a Központi Tanács elnöke összehívta a Tanácsot Sevillában.  Ettől kezdve Sevilla lett a spanyol főváros, a királyi palota ( Real Alcázar)  pedig a Központi Tanács székhelye. Ez a helyzet 1810 januárjában ért véget, amikor Sevilla  megadta magát a francia hadseregnek.

Központi Tanács Sevillaban 1808-ban

Ki nevezte el a félszigetet Ibériának? 

Egy görög polihisztor, Strabo (Kr. e. 63 - i.sz. 24) nevezte először Ibériai-félszigetnek a Pireneusoktótóll délre fekvő „ibériaiak földjét”. A rómaiak ezt a nevet később Hispaniává alakítottak át, így nevezve az egész félszigetet.   Bár vannak, akik a „Hispania” szót föníciai eredetűnek tartják.

A névadó görög Strabo