Miamiban le kell cserélni a pálmafákat

Miami kénytelen megválni pálmafáitól

Mi megy és mi marad? Ha Miami, akkor napsütés, görkorizó fürdőruhás emberek, bűnüldözést magas fokon művelő szuperzsaruk és pálmafák, minden mennyiségben. De a klímaváltozás ebbe is beleszól, a város vezetése pedig kénytelen intézkedéseket hozni, mely alapvetően változtatja majd meg a városképet. 

kép: tripadvisor.co.uk

A görkori rendben van, a szuperzsaruk is elférnek, de a pálmafákkal van némi gubanc. Hogy nagyon mutatósak, az kétségtelen, és az is igaz, hogy jól bírják az itteni klímát. A város rendeletei közt azonban szerepel egy tétel, miszerint egyetlen fafajta sem képviseltetheti magát a városban 30%-nál nagyobb arányban. Jelenleg a pálmafák a város fáinak 55%-át adják, mintegy 48900 fáról van szó. 

kép: hauteresidence.com

De még csak nem is ez az oka annak, hogy a fák közül néhány ezer egyednek mennie kell. A probléma azzal van, hogy a pálmák nem igazán adnak árnyékot. Mivel levélzetük viszonylag kicsi, és erősen alkalmazkodott a forrósághoz, így se nem adnak kellően nagy árnyékot, se nem párologtatnak olyan mértékben, mint azt az emberek szeretnék. A pálmák ugyan nem tűnnek el, marad belőlük bőven, de a nagyszabású kivágások során a megüresedő helyekre tölgyek, kőrisek és platánok kerülnek majd. 

Minek? 

Miami is, mint minden nagyváros kénytelen szembenézni a beton és a kő egyik hatalmas hátrányával: a hősziget-hatással. A meleg ugyanis megreked a hatalmas házak között. A burkolat és a házfalak felmelegszenek, és tovább forrósítják a levegőt. Ez akár 8-10°C-kal is emelheti a hőmérsékletet a város adott pontjain, ami Miami esetében - ahol a 45°C-os hőség sem ritka – ez már az elviselhetetlen kategória határára tolja a hőérzetet. 

kép: neoyachting.com

Emellett a burkolat hőfoka akár 60°C körül is lehet, mely az állatokra és a papucsos emberekre is veszélyes. Hogy hogyan javítanak ezen a platánok, tölgyek és kőrisek? Kiterjedt lombkoronájuknak hála árnyékot vetnek, amivel jelentősen, akár 30°C-kal is mérséklik a burkolat melegedését. Persze a házfalak is hűvösebbek maradnak, ami összességében jelentősen mérsékli a hősziget-hatást. Ehhez jön még a párologtatás, ami jelentősen elviselhetőbbé teszi még a durva kánikulákat is. 

Bécs példája nagyon jól mutatja, hogy merre kell fejlődni a városoknak. Az Osztrák főváros szép lassan a lehető legtöbb felületre és területre növényeket telepít, amivel nem csak élhetőbbé teszi a várost a hőmérséklet szempontjából, de visszahozza a biodiverzitást is, és jelentősen visszaszorítja a városi emberekre olyan jellemző depressziót is. 

Forrás: köpönyeg.hu