Jelenlegi hely
.
A betegségek előzetes szűréséről
Az emberi test nem egy steril, környezetétől izolált rendszer, hanem az evolúció során kialakult öngyógyító képességekkel rendelkező összetett szervezet.
El sem tudjuk képzelni mennyi betegség lappang testünkben, amiket immunrendszerünk folyamatosan hatástalanít. Közismert, hogy az egészséges szervezetben is alakulnak túlburjánzásra hajlamos (rákos) sejtek, amiket szintén az immunrendszerünk pusztít el. Mindez automatikusan történik, észre sem vesszük.
Erre legjobb példa a most zajló koronavírus járvány. A szervezet védekező képességének legyengülése leginkább az idős emberekre jellemző, igy a vírus halálos áldozatai is túlnyomórészt ebből a korosztályból keletkeztek.
Régen, az ember akkor ment orvoshoz, ha baja volt. Mára új paradigma született: akkor menjünk orvoshoz, amikor még (látszólag) nincs bajunk. A szűrésekkel ugyanis idejekorán felfedezhetnek olyan betegséget megelőző állapotot, vagy tünetet még nem okozó elváltozást, amely a későbbiekben súlyos bajt, esetleg halálunkat okozhatják. Ez a szűrések filozófiája.
Életmódunkból kifolyólag rengeteg veszély, kóros elváltozás, fertőző betegség leselkedik ránk és érthető módon szeretnénk megtudni ezekből melyikre van affinitásunk..
Mára a szűrés a megelőzés szinonimájává vált. Azonban bármilyen szűrés kapcsán alapvető lenne feltenni azokat a kérdéseket, hogy
-mekkora a hamis riasztások aránya,
-mi következik orvosilag a szűrés eredményéből
-és mit kezd a szűrt alany szűrése eredményével
A szűrésekkel kapcsolatban a fő probléma az, hogy maguk az orvosok is és betegeik is, a gyakran előforduló "szürke" eredményt, ami még nem a végleges állapotot jelzi, hajlamosak feketének látni és azonnal kezelik a nem azonnali gyógyszereket és kezelést igénylő állapotot.
Indokolatlan gyógyszer szedés többet árt, mint használ
Néha a követés és megfigyelés hasznosabb, mint az azonnali cselekvés. De még jobb olyan életmódot folytatni, ami megvéd minket a betegségektől. - írja Szendi Gábor cikkében