Állati együttműködés

Ausztrál és amerikai kutatók megfigyelései szerint a vöröscsőrű nyűvágó figyelmezteti az orrszarvúakat az orvvadászok közeledésére

A keskenyszájú orrszarvúak (Diceros bicornis) és a gyakran az állatok hátán utazó vöröscsőrű nyűvágók (Buphagus erythrorhynchus) viselkedését figyelték meg a szakemberek. Azok az orrszarvúak, amelyek hátán nem utazott nyűvágó, csak az esetek 23 százalékában vették észre a közeledő embereket, ellenben ha a madarak rikoltásukkal segítették a vastagbőrűeket, azok minden egyes alkalommal észrevették az embereket - írták a kutatók a Current Biology című szaklapban megjelent tanulmányukban. 
 

A keskenyszájú orrszarvúfajt súlyosan veszélyezteti a vadorzás.

Bár afrikai populációjuk kissé szaporodott az utóbbi időben, vadon már csupán 5630 példány él a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint.
Az orrszarvúnak kiváló a szaglása, de nagyon rossz a látása. Ezért ha egy vadász széllel szemben áll, akár ötméternyire is megközelítheti az állatot - mondta Roan Plotz, a melbourne-i Victoria Egyetem kutatója.
Az orrszarvúak hátán ücsörgő nyűvágók az állaton élősködő rovarokkal, például kullancsokkal táplálkoznak. Amikor ember közeledik, a madarak gyakran adnak ki hangjelzést, amelynek hatására az orrszarvúak szinte mindig úgy fordulnak, hogy a széliránnyal ellentétesen néznek, tehát abba az irányba, amely felől a legkevesebb szagot tudják észlelni, és amely felől az orvvadászok leggyakrabban érkeznek.

A vöröscsőrű nyűvágót az egyik Kelet-Afrikában beszélt nyelven, szuahéliül Askari wa Kifarunak hívják, amelynek jelentése "az orrszarvú őre". Az afrikai emberek tehát már régóta ismerik a madarak hasznát a nagy szürke emlősök számára.

Forrás: MTI