Jelenlegi hely
.
Amit Adventről és Karácsonyról érdemes tudni
Advent és a karácsonyi ünnepek
Advent (ádvent, úrjövet) a keresztény kultúrkörben a karácsony napját (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól (görögkatolikusoknál hatodik vasárnaptól)[ karácsonyig számított időszak. A advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja, amely Szent András napjához legközelebb eső vasárnap, egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.
A berlini árvaházban Johann Heinrich Wichern evangélikus lelkipásztor az ünnep előtt gyertyákkal díszített, kör alakú, abroncsos csilláron jelezte a karácsonyig hátralévő időt, így kicsik láthatták, hogyan múlnak a hetek a várva várt karácsony előtt.
Amási, mára általánossá vált szokás az adventi naptár. Ezt van a aki saját maga készíti gyermekeinek de a legtöbben inkább vesznek egyet a boltban.
Az adventi naptár legendája 1900 körül kezdődött, és egy német édesanyához kötődik. Türelmetlen kisfia, Gerhard már hetekkel az ünnep előtt nyaggatta, ezért meglepő játékot talált ki számára. Egy kartonlapot huszonnégy részre osztott, mindegyikre rátűzött egy darab csokoládét, és a gyerek minden este megehetett egyet. Innen indult az adventi naptár világhódító útjára.
A koszorúra erősített négy gyertyát egyenként, vasárnaponként gyújtják meg. A rajta lévő gyertyák a karácsony előtti vasárnapok számát jelőli.
A hagyomány tisztelőknél a gyertyák négy színűek, mivel a legenda szerint karácsony előtt négy angyal érkezik, akik békességet és szeretetet hoznak az embereknek.
Mire mind a négy gyertya leég, megérkezik a karácsony.
A karácsony a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe. A vallás terjedásánek idején is fontosnak tartották Jézus születését megünnepelni, csak az volt a pobléma, hogy nem tudták valójában melyik napon született. Ezt a további viták elkerülése végett I. Gyula pápa (280-352) döntötte el és kinyilatkozta: a megváltó december 25-én (24-ről 25-re virradó éjjel) érkezett. Ennek tiszteletére celebrálják az éjféli misét.
Éjféli mise Csíksomlyón, a Ferences szerzetesek Kegytemplomában
A karácsonyfa helyett a korai időkben az örökzöldeknek jutott kiemelt szerep.. A házakat kívül is és belül is ezekkel díszítették. Ezek a növények voltak hivatottak elűzni a tél egyhangúságát. A keresztény hagyományokban ezért is lett fontos szimbólum az örökzöld, mint a fagyöngy a repkény és a magyal. Úgy tartották, hogy a magyal bogyóit Krisztus kicsorduló vére színezte meg, amikor a töviskoszorút viselte.
A mai értelemben vett karácsonyfáról az első feljegyzés az 1400-as évek végéről származik. A gyertyákkal felékesített, fényárban úszó karácsonyfát elsőként 1660 környékén állították Németországban. Hazánkban a XIX. században jött divatba a karácsonyfa állítás, főleg a németajkú településeken. Az első magyar karácsonyfa Aszódon állt és Brunszvik Teréz nevéhez köthető.
Karácsonykor nem csak Jézus születését ünnepeljük, hanem azt a szeretet, ami összetartja a családot. Európa nagy részén ilyenkor meghitt hangulatban állják körül a karácsonyfát, a gyerekek az ajándékokat lesik, a szülők pedig a gyerekeket, hogy mennyire örülnek szépen csomagolt csomagjaiknak.
A karácsony lényege a szeretet, ami ilyenkor megtölti az emberek szívét. Talán egyszer eljön az idő, amikor ez a szeretet nem csak egy este jelenik meg, hanem kitölti mindennapjainkat is.
Vár a Costa del Sol