Jelenlegi hely
.
Ha még létezne néhány a világ hét csodája közül
Így néznének ki napjainkban, ha még mindig eredeti pompájukban állnának.
A rodoszi kolosszus:
Tizenkét év építés után i. e. 280-ra készült el az ókori világ egyik legmonumentálisabb épülete, a rodoszi kolosszus. A ciprusi uralkodó felett aratott győzelem emlékére állított, 36 méter magas Héliosz-szobor az i. e. 226-ban bekovetkez földrengés következtében dőlt össze
A gizai nagy piramis
A piramis építésével kapcsolatban kialakult és elfogadott elméletek írásos bizonyíték hiányában csak feltevéseken, alapulnak. Azonban ezek a feltevések nem adnak választ az építés idejére, tecnikájára és céljára. Azt a feltevést hogy a Kheopsz-piramis a fáraó végső nyughelye, semmi nem támasztj alá.
Szemiramisz függőkertje:
A függőkert gigantikus lépcsőzetes építmény volt. Hét szintjén egy-egy önálló, zárt kertrészt alakítottak ki, a teraszok szélére sok ezer kúszónövényt ültettek, amelyek indái és levelei beborították a falat és lecsüngtek egészen az alattuk lévő szintig. Távolról nézve a kert olyannak tűnt, mintha a növények lebegnének. Innen ered a függőkert elnevezés.
Az alexandriai világítótorony:
A pharoszi vagy alexandriai világítótorony az i. e. 3. század folyamán épült Egyiptom területén az alexandriai Pharosz szigeten, hogy jelezze a kikötő bejáratát. Pharosz szigetének partjait a zátonyok miatt rendkívül veszélyes volt megközelíteni.
A halikarnasszoszi mauzóleum
A Halikarnasszoszi mauzóleum időszámításunk előtt 350 környékén épült Mauszólosz perzsa királyi helytartó és felesége vágső nyughelyéül. Halikarnasszosz, melynek jelenlegi neve Bodrum – Törökországban az Égei-tenger partján található
Az epheszoszi Artemisz-templom:
A templom Kr. e. 550 körül épült Epheszoszban a Perzsa Birodalom, a mai Törökország területén. Az 51 méter széles és 105 méter hosszúságú templomot 120 évig építették. A munkálatok Kr. e. 550 körül kezdődtek.