Jelenlegi hely
.
Húsvét ünnepe
Bármennyire is meglepő, a mai fiatalok között sokan vannak akiknek csak felszines ismeretei vannak Húsvét ünnepéről. Jézusról, meg a keresztre feszítésről ugyan hallottak, (hiszen a keresztre feszített megváltó szobra a keresztény vallás mindenütt látható jelképe), de nekik a Húsvét másról szól. Nekik az ünnep az ajándékokat, a sonka és a keménytojás főszereplésével elköltött vacsorát és a finom süteményeket jelenti.
Jellegzetes húsvéti tál
A mai fiatalok talán végig sem gondolják, hogy Húsvét ünnepe a katolikus vallás megalakulásának az ünnepe.
Jézusnak tanításai és cselekedetei következtében sok követője volt, de a korabeli Izraelben a teljes népességhez viszonyítva ezen követők száma elenyésző.
Akkor hogyan váltak szavai a keresztény vallás alapjává?
Tanításaít feltámadása tette hitelessé.
A feltámadás híre gyorsan terjedt és egyre több ember érezte, hogy Jézus szavaiban az igazság rejlik.
Halálát követő pár száz év alatt a kereszténység jelentős európai területeken terjedt el. A harmadik században, Nagy Konstantin római császár (i.sz. 272 - i.sz.337) engedélyezte az addig üldözöt keresztény vallást a Római Birodalom területén.
Constantin Császárrá választása
A keresztény vallást hitelesítő napok rövid története:
Csütörtöki napon Jázus és tanítványai kozösen elfogyasztják vacsorájukat, majd Júdás eltávozik és a vállalkozik a főpapoknál, hogy 30 ezüstért elárulja nekik Jézust. A Gecsemáné kertben éjszaka találnak a tanitványai körében lévő Jézusra, akit Júdás megcsókol, ezzel jelezve személyét.
Jézust elfogják, majd másnap, pénteken, (Nagypéntek) Poncius Pilátus római helytartó elé viszik, aki végül kereszthalálra itéli A keresztet neki kell felcipelnie kivégzéséenek helyszínére, ahol két bűnöző társaságában keresztre feszítik.
Halála után egy közeli barlangba teszik, és hívei a bejárat elé nagy követ gördítenek, hogy testét megvédjék a vadállatok elől.
Harmadnap azonban csodálkozva tapasztalják, hogy a kő nincs ott, és a sír üres.
Erre csak az szolgálharott magyarázatul, hogy megtért mennyei atyjéhoz, amit többször említett beszédeiban.
Munkácsy Mihály, Golgota című festménye