Különös tereptárgy a Mars holdján

2018, augusztus 13 - 08:05 | P.R.

A csillagászat rejtélyei

Manapság sok szó esik a Marsról, különösen a 2030 körülre tervezett emberes Mars utazásról ennek előkészületeként több szondát is küldtek Mars körüli pályára, de talán a legsikeresebb, a Mars Global Surveyor, ami nem csak a Marsról, hanem a Mars nagyobb holdjáról a Phobosról is küldött képeket

A Phobos alakja eléggé különleges. Olyan mint egy krumpli, aminek kivájták az egyik végét.

A Mars Global Surveyor (MGS) a NASA űrszondája 1996 novemberében indult, és 1997 szeptemberében állt pályára a Mars körül. Küldetését 2 évre tervezték, azonban ténylegesen mintegy 10 évig működött, ez alatt 240 000 felvételt készített és sugárzott vissza a Földre.

A Mars két holdja közül (Phobos és Diemos) a Phobosról készült képek adtak találgatásra okot. Felszinén olyan szabályos alakzat látszik, ami nagyon nem illik az univerzum égítest formáló tulajdonságaiba. Ez az alakzat nem más mint egy kocka, ami egymagában álldogál a kis hold felszínén.

Rögtön felmerül a kérdés, mi lehetett az az erő, amely ilyen szabályos monolitot hozott létre. Mivel a kis holdnak nincs légköre, az időjőrás alakformáló tevékenységére nem lehet fogni keletkezését.
A másik érdekesség, hogy a Phobos közelebb kering a Mars felszínéhez, mint bármely más hold a Naprendszerben. Ez a távolság kevesebb mint 6000 km .
Hogy a 22 km átmérőjú és 19 km hosszú égitest nem zuhan rá anyabolygójára csak egy esetben lehetséges, ha a kis hold belül üreges, miáltal súlya kevesebb, mint amennyit mérete indokol. Ezt Európai Űrügynökség is megállapította és zavarba ejtőnek nevezte.

Ezek azok a tények amelyek különös gondolatokat indítanak el.

Nagy a valószínűsége, hogy évmilliókkal ezelőtt a Mars egy élhető bolygó volt, óceánokkal, legezhető légkörrel. A Mars felszínét tanulmányozó John Brandenburg amerikai fizikus szerint a Mars bolygón kétszer is létezett civilizáció, amely a földihez volt hasonló. Pusztulásukat egy fejlettebb, feltételezése szerint Marson kívüli faj atomtámadása okozta. Ezt az elképzelést támasztja alá a légkör vizsgálata ahol xenon 129 izotóp nyomait mérték, méghozzá hihetetlen mennyiségben. Ez a Földön csak a csernobili atomkatasztrófát követően volt hasonló mértékben jelen az atmoszférában.

Brandenburg szerint minimum két robbanás volt, amely elég volt a marsi civilizáció elpusztulásához.

Ebbe az elméletbe illik bele az az elképzelés, hogy a Phobos egy mesterséges égítest, amelynek belsejében valamelyik marsonkívüli faj rejtőzött, és onnan figyelte a fejlődő marsi civilzációt.