Ötször került pusztulás szélére a Nagy-korallzátony

Az Ausztrália keleti partjainál 2300 kilométer hosszan elnyúló zátonyt az elmúlt években a korallevő töviskoronás tengericsillagok (Acanthaster planci) inváziója, üledékképződés, a vízminőség romlása, az óceánvíz savasodása, 2016-ban és 2017-ben pedig többször is tömeges korallfehéredés sújtotta.

A Nature Geoscience című folyóiratban publikált mostani tanulmány, amely tíz év munkájának eredménye, elsőként rekonstruálta a zátony evolúcióját az elmúlt 30 ezer évben bekövetkezett jelentős és pusztító környezeti változások fényében. A tanulmány szerint a koralltelep az eddig véltnél sokkal ellenállóbb az olyan jelentős környezeti változásokkal szemben, mint a tengerszint emelkedése és a vízhőmérséklet változása. A Sydney-i Egyetem munkatársa, a kutatást vezető Jody Webster szerint azonban továbbra is nyitott kérdés, hogy a zátony ellenállóképessége elegendő lesz-e a jelenlegi korallpusztulás túléléséhez.

A kutatók a Queensland állambeli Cairns és Mackay 16 helyszínéről származó fosszilis zátonymagokból nyert adatokat használták fel a tanulmányukhoz.

Öt pusztító eseményen van túl

A szakemberek a legutóbbi jégkorszak glaciális maximumát, vagyis a sarki és kontinentális jégtakarók legnagyobb, 20 ezer évvel ezelőtti kiterjedését megelőző időszak - ekkor a tengerszint 118 méterrel volt alacsonyabb a jelenleginél -, valamint a modern kori korallzátony csaknem 9 ezer évvel ezelőtti kialakulása közötti periódust vizsgálták.

Az eredmények szerint a zátonyt öt pusztító esemény is sújtotta a vizsgált intervallumban, ám idővel mindig sikerült regenerálódnia, részben azon képességének köszönhetően, hogy évente 0,2-1,5 métert tud vándorolni a tengerfenéken.

A kutatók szerint azonban nem valószínű, hogy a zátony képes lesz túlélni a vízfelszín hőmérsékletének jelenlegi emelkedését, a koralltakaró csökkenését, az egymást követő tömeges korallfehéredéseket, a vízminőség romlását és a nagyrészt a legelőkről, valamint a fakitermelés révén az óceánba kerülő üledék pusztító hatásait. Korábbi tanulmányok szerint a múltban mindössze néhány Celsius-fokot emelkedett a vízfelszín hőmérséklete 10 ezer év leforgása alatt, a jelenlegi előrejelzések viszont nagyjából 0,7 Celsius-fok emelkedést mutatnak egy évszázadra vonatkozóan.

A Nagy-korallzátony Ausztrália egyik legnagyobb turistalátványossága, amely évente mintegy 6,4 milliárd ausztrál dollárral járul hozzá az ország gazdaságához és több mint 64 ezer munkahely köthető hozzá. Az ausztrál kormány április végén jelentette be, hogy 500 millió ausztrál dollárt (104 milliárd forint) fordít a következő években a zátony helyreállítására és védelmére, beleértve a vízminőség javítását is.

MTI