Amit érdemes tudni a Húsvét időpontjáról

A keszténység két legfontosabb ünnepe a Karácsony és a húsvét. Míg a karácsony Jézus születését addig a húsvét, Jézus feltámadását ünnepli. Ez a feltámadás adott hitelességet Jézus tanításainak, ennek hírére kezdett rohamosan terjedni a kersztény vallás.
  A  kereszthalál és a feltámadás időpontját mindég szerették volna pontosan meghatározni. A korabeli forrásokból tudható, hogy Jézus kereszthalálának ideje a zsidó naptár szerinti Niszán hó 14. napjára esett, feltámadása pedig harmadnapon, vasárnap történt. Mivel a zsidó naptár hónapjai újholdtól újholdig tartanak, a számításban így kapott szerepet a Hold járása. Niszán hava pedig a tavasz első hónapja, így a tavaszi napéjegyenlőség is jelentőséggel bír a húsvét időpontjának számítása során. Egyébként az ünnep pontos dátumának tekintetében még a keleti és nyugati egyházak sem jutottak évszázadokig közös nevezőre.

Ilyen fontos kérdésben nem tarthatták bizonytalanságban a hívőket, ezért a 325-ös niceai zsinaton a vallási vezetők egyezségre jutottak, majd elrendelték: a Húsvétot minden évben a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap kell ünnepelni. Amennyiben a holdtölte vasárnapra esik, úgy a következő vasárnapra csúszik át az ünnep. Tehát 1693 éve a Hold határozza meg a Húsvét időpontját.
 

Ez meghatározás feladta a leckét a korabeli csillagászoknak. Hosszú időt vett igénybe mígl kiszámolták a Hold az évi fázisait, és az  ehhez köthető mozgó ünnepeket.

• Hamvazószerda: a húsvétvasárnaptól visszaszámolt negyvenedik hétköznap - a nyugati kereszténységben a nagyböjt kezdete.
• Mennybemenetel, más néven áldozócsütörtök: a húsvét utáni negyvenedik nap - az ünnepet általában a következő vasárnap tartják.
• Pünkösd: a Szentlélek eljövetelét a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn ünnepeljük.
• Úrnapja: a pünkösd utáni tizedik napra - csütörtökre - esik. Ezen a napon „Krisztus titokzatos testét”, az oltáriszentséget ünnepli az egyház, körmenet kötődik hozzá.
• Advent: a karácsony napját megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig tart. Krisztus eljövetelét ünnepeljük, egyben az egyházi év kezdetét is jelenti.

Legkorábban március 22-én, legkésőbb pedig április 25-én ünnepelhetjük a húsvétot. E kettő között 35 különböző napra eshet Jézus feltámadásának emléknapja. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy mind a legkorábbi, mind a legkésőbbi időpont nagyon ritkán fordul elő. A korai időpontra például 1818 óta nem volt példa, arra pedig, hogy legközelebb március 22-ére essen húsvétvasárnap, egészen 2285-ig várni kell. Tehát a két legszélső naptári határ nagyon ritkán fordul elő, leggyakrabban április 19-ére esik húsvétvasárnap.