Január 6: vízkereszt

A korai egyházban vízkereszt volt a karácsonyi ünnepkör középpontja

A karácsony decemberi időpontja Nagy Konstantin császár milánói rendelete alapján lett a kiválasztott dátum, azt megelőzően vízkeresztet ünnepelte a katolikus egyház.

Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör zárónapja, ezután kezdődik a farsangi időszak. Az ünnep liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése, a magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének szertartásából származik.

Az epifánia azt jelenti, az Úr megjelenése, "feltárul előttünk Isten jelenléte". Az evangéliumi szöveg - Máté evangéliuma - szerint az ünnep bázisát a napkeleti bölcsek látogatásának története adja. A napkeleti bölcsek jelképezik az embereket, akik egy gyermekben felismerik Istent.

Vízkeresztet január 6-án ünnepli a Katolikus Egyház.. Az epifánia – „epiphania Domini”, az „Úr megjelenése” – néven is ismert nap Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A magyar vízkereszt elnevezés a hagyományosan ilyenkor végzett vízszentelésből ered.
 

Alexandriai Szent Kelemen számolt be arról, hogy január 6-án a gnosztikus Bazilidesz (II. század) követői megünnepelték Jézus keresztségét, mert azt vallották, hogy az ember Jézus csak a keresztségkor vált Isten Fiává. E napot az egyiptomiak a Nílus vize ünnepeként ismerték, mely szerint ekkor merítettek a folyó vizéből, és megszentelték azt.

A IV. század elejétől lett ez a nap liturgikus ünneppé, és ennek szokása gyorsan elterjedt előbb keleten, majd nyugaton. A keresztények körében 312–325,  az első nikaiai zsinat után kezdett terjedni mint Jézus Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a Háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Később az ünnep elsődleges témája Keleten Urunk keresztsége (erre emlékeztet a vízszentelés) és Nyugaton a Háromkirályok látogatása lett. A római egyház szertartásai szerint ezen a napon vizet és tömjént szenteltek. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés is.

Az ünnep görög neve – epifánia (’megjelenés’) – utal arra, hogy Isten megjelenik dicsőségében. Vízkereszt ünnepe emlékeztet tehát arra, hogy Jézus Krisztusban Isten megjelent emberként, eljött közénk, és elhozta nekünk az üdvösséget.