Jelenlegi hely
.
5,6 tonna ezer éves fémpénzt találtak Kínában
Megdöbbentő mennyiségű ősi pénzérme került elő a kelet-kínai Jingdezhen városban, melynek összsúlya 5,6 tonna! A Szung-dinasztia korából származó lelet a régészeket is meglepte, akik most megpróbálják kideríteni, hogy ki rejthette oda.
Az érmék össztömege eléri az 5,6 tonnát, és a lelet a becslések szerint mintegy 300.000 darabból áll.
Jingdezhent a 3. század óta a "Porcelán fővárosának" hívják, kiemelve a helyszín gazdasági jelentőségét.
A környékbeli népmesék szerint az érmék egy körülbelül 1000 évvel ezelőtt élő földesúrhoz köthetők. Kínai beszámolók szerint azonban a régészek nem értenek egyet ezzel a pénzérmék viszonylag kis értéke miatt.
Feng Ruqin, a Fuliang Múzeum kurátora elmondta, hogy a régészek két lehetséges forgatókönyvet vizsgálnak arra vonatkozóan, hogy miért rejthették el az érméket ezen a helyen: egy helyi üzleti csoport vagy társadalmi szervezet rejtette el az érméket későbbi felhasználás céljából, vagy egy kis bank tárolta azokat, amely érméket forgalmazott "hordozható értékekért, például aranyért, ezüstért vagy papírpénzért" cserébe.
Az érmék első elemzése arra utal, hogy valamikor a Szung-dinasztia (960-1279) idején készítették őket. A környéken az emberek egy bizonytalan korban éltek, amikor az érméket elrejtették. Abban az időben a háború és a vándorlás gyakori volt, és úgy tűnik, hogy az érméket gyorsan eltemették, hogy megóvják ezektől a problémáktól.
Feng szerint az érmék tisztítása, mérése és kategorizálása körülbelül két-három évig tart. Az érmék eredetéről és természetéről további részleteket fognak nyilvánosságra hozni
A Szung-dinasztia idején jelentek meg az első bankjegyek Kínában. Ez 600 és 1455 között történt. A Ming-dinasztia korában a bankjegyeket kézzel készítették eperfa kéreg papírból, és egy faragott fablokk segítségével nyomtatták őket, ami egy olyan technológia volt, amely fontos szerepet játszott a kínai történelemben.
A Szung-dinasztia idején Kína hatalmas társadalmi-gazdasági fejlődésen ment keresztül. A rizstermelés elterjedésén alapuló demográfiai forradalom révén Kína a korabeli világ messze legnépesebb országa lett. Létrejött az egységes piac, ekkor és itt bocsátottak ki a világon első alkalommal papírpénzt. Felállították az első kínai állandó hadiflottát, először alkalmazták a puskaport katonai célokra, és megalkották az iránytűt az északi irány meghatározására. A gazdaság állami, központi ellenőrzése enyhült, a piacgazdasági erők önállóbban tudtak működni. A helyi közigazgatás és a földbirtokosok szerepe, aktivitása nőtt. A kinevezett hivatalnokok a korábbiaknál nagyobb mértékben támaszkodtak az iskolázottabb szakemberek tanácsaira.
Taj-cu császár (960–976), a Szung dinasztia alapítója (korabeli udvari festmény)
Forrás: ujvilágtudat, http://www.chinadaily.com.cn/culture/2017-10/26/content_33725649.htm
Az érmék össztömege eléri az 5,6 tonnát, és a lelet a becslések szerint mintegy 300.000 darabból áll.
Jingdezhent a 3. század óta a "Porcelán fővárosának" hívják, kiemelve a helyszín gazdasági jelentőségét.
A környékbeli népmesék szerint az érmék egy körülbelül 1000 évvel ezelőtt élő földesúrhoz köthetők. Kínai beszámolók szerint azonban a régészek nem értenek egyet ezzel a pénzérmék viszonylag kis értéke miatt.
Feng Ruqin, a Fuliang Múzeum kurátora elmondta, hogy a régészek két lehetséges forgatókönyvet vizsgálnak arra vonatkozóan, hogy miért rejthették el az érméket ezen a helyen: egy helyi üzleti csoport vagy társadalmi szervezet rejtette el az érméket későbbi felhasználás céljából, vagy egy kis bank tárolta azokat, amely érméket forgalmazott "hordozható értékekért, például aranyért, ezüstért vagy papírpénzért" cserébe.
Az érmék első elemzése arra utal, hogy valamikor a Szung-dinasztia (960-1279) idején készítették őket. A környéken az emberek egy bizonytalan korban éltek, amikor az érméket elrejtették. Abban az időben a háború és a vándorlás gyakori volt, és úgy tűnik, hogy az érméket gyorsan eltemették, hogy megóvják ezektől a problémáktól.
Feng szerint az érmék tisztítása, mérése és kategorizálása körülbelül két-három évig tart. Az érmék eredetéről és természetéről további részleteket fognak nyilvánosságra hozni
A Szung-dinasztia idején jelentek meg az első bankjegyek Kínában. Ez 600 és 1455 között történt. A Ming-dinasztia korában a bankjegyeket kézzel készítették eperfa kéreg papírból, és egy faragott fablokk segítségével nyomtatták őket, ami egy olyan technológia volt, amely fontos szerepet játszott a kínai történelemben.
A Szung-dinasztia idején Kína hatalmas társadalmi-gazdasági fejlődésen ment keresztül. A rizstermelés elterjedésén alapuló demográfiai forradalom révén Kína a korabeli világ messze legnépesebb országa lett. Létrejött az egységes piac, ekkor és itt bocsátottak ki a világon első alkalommal papírpénzt. Felállították az első kínai állandó hadiflottát, először alkalmazták a puskaport katonai célokra, és megalkották az iránytűt az északi irány meghatározására. A gazdaság állami, központi ellenőrzése enyhült, a piacgazdasági erők önállóbban tudtak működni. A helyi közigazgatás és a földbirtokosok szerepe, aktivitása nőtt. A kinevezett hivatalnokok a korábbiaknál nagyobb mértékben támaszkodtak az iskolázottabb szakemberek tanácsaira.Taj-cu császár (960–976), a Szung dinasztia alapítója (korabeli udvari festmény)
Forrás: ujvilágtudat, http://www.chinadaily.com.cn/culture/2017-10/26/content_33725649.htm
Vár a Costa del Sol