Valóban léteztek amazonok?

Vajon mennyi az igazság a régi amazonok történeteiből, akik úgy csatáztak, mint bármelyik férfi, és női kommunákban éltek?

Az amazonokról viszonylag kevés írott forrás áll rendelkezésünkre, és ami rövid cikkekre léteznek, azok is inkább  mitológiai megközelítésükkel foglalkoznak.
 

 

A női harcosok nem pusztán legendák alanyai voltak – erre engednek következtetni az elmúlt évek kutatásainak eredményei.

A legtöbb információt az amazonokról a híres történetíró, Hérodotosz (élt Kr. e. 490 és 425 között) beszámolóiból szerezhetjük meg. Az ókori mondavilág szerves részévé vált a fekete-tengeri amazonok birodalma, ami a Kr. e. II. évezredben virágozhatott, és amelynek területe a Fekete-tengertől egészen a mai Törökország földközi-tengeri partjaiig húzódott.

Meg kell jegyezni, hogy a hozzájuk igencsak hasonló, harcias nőkről ugyanúgy vannak feljegyzéseink Kínából vagy Egyiptomból, mint Észak- és Nyugat-Afrika területéről. Ezek a csoportok kevéssé ismertek számunkra, ráadásul az emléküket megörökítő leírások sem részletesek.

Az ókori görög mondákban számtalan helyen tesznek említést a harcias amazonokról, akik félelmetes harcosok voltak. Athén városát ötször fenyegették meg támadással, s egy alkalommal be is tartották vészjósló ígéretüket. Arról is regéltek, hogy az amazonok női közöségekben éltek, évente csak egyszer vettek maguk mellé férfi szeretőt, hogy eképp tartsák fent a folytonosságot,

Ha épp nem álltak hadban senkivel, az amazonok kezeskedtek afelől, hogy biztosítsák az „utánpótlást” matriarchálisan berendezkedett államuk számára. Curtius Rufus, a Római Birodalom történetírója örökítette meg az utódokról való gondoskodás szokatlan formáját az Alexandroszról készített életrajzban.

Thalestris, amazon királynő 300 leánya társaságában kereste fel Nagy Sándort, akivel kertelés nélkül közölte, hogy gyermeket akar tőle (az uralkodó egyébiránt nem volt épp az esete, ugyanis „kissé alacsonynak és túlontúl soványnak tartotta”). Hogy mi történt ezután? „14 napig tartó, féktelen orgia vette kezdetét, amelyen a 300 leány és Nagy Sándor legjobb harcosai vettek részt. Táncoltak, ittak és szeretkeztek a sötétben – ki-ki azzal, akit talált.”

A harcos nők egyik mellüket levágták, hogy az ne akadályozza őket a nyilazásban. A történetek név szerint is megemlítenek jó pár amazont, mint például Antiopét, akit Theseus nyert el egy sikeres csata jutalmaként, vagy Myrin-t, az afrikai amazonok királynőjét.

Egészen a közelmúltig tartotta magát az az elképzelés, hogy az amazonok mítoszát a domináns ókori görög férfivilág kreálta, a történetekkel pedig a férfiak felsőbbrendűségét akarták alátámasztani. Hiszen a mítoszokban a harcias nők, akik úgy lovagoltak, úgy harcoltak és úgy küzdöttek, mint a férfiak, a végén mégis mindig alul maradtak a csatában. Az amazonok történetei azt sugalták, ha a nők megpróbálják a férfiak dominanciáját felborítani, akkor bizony nem sok jóra számíthatnak.

Az 1990-es években két régész, Renate Rolle és Jeannine Davis-Kimball olyan bizonyítékok birtokába jutott, amely megkérdőjelezte az addig általánosan elfogadott, csupán legendáknak tartott teóriákat az amazonokról.

A Fekete-tenger környékén és Ukrajnában olyan sírokra bukkantak, ahol az amazonokat teljes vértezetükben, fegyvereik (például dupla élű szekercék) társaságában helyezték örök nyugalomra. Ugyanakkor egyes kutatók azt is nagyon valószínűnek tartják, hogy az amazonok poliszokat emeltek: Általuk alapított városnak tartják például Szmirna, Szinope vagy épp Epheszosz egykori településeit. Hérodotosz azt állítja, hogy az amazonok birodalmának fővárosa Themiskira volt, amelyet manapság a török Gireszün városával azonosítanak.

A feltárt sírhelyek mintegy 25%-a nőket rejtett, a többiben viszont férfiakat és gyerekeket találtak a kutatók, ami némileg ellentmond a férfigyilkos, női kommunákban élő asszonyok mítoszának.

Az viszont biztosnak tűnik, hogy léteztek erős, harcászatilag képzett, a csatákban keményen helytálló nők az ókori Görögországban, de az, hogy kizárólagosan női kommunákban éltek, levágott fél mellel, és reggelire férfiakat reggeliztek, már valószínűleg csak történetük kiszínezése.


(Today i found out, kép: flickr.com)