Az USA tovább feszíti a húrt Oroszországgal szemben

Csütörtökön Kijevbe látogatott az amerikai külügyminiszter. John Kerry és találkozott az ukrán elnökkel, Petro Porosenkóval, majd a közös sajtótájékoztatón kifejtette: az Egyesült Államok támogatja a NATO "nyitott ajtók" politikáját, és készen áll új tagokat, köztük Ukrajnát is felvenni a katonai szövetségbe.

Ukrajna csatlakozásával bezárul a kör a NATO által ellenségnek tekintett Oroszország nyugati határai körül. A balti államokba, Lengyelországba, való betelepedés után Ukrajna hiányzik, hogy a NATO csapatok zavartalanul felvonulhassanak Oroszország határain. (Fehéroroszország, a Szovjetunió volt tagköztársasága Oroszország katonai szövetségese.)
 
Az USA már régóta szeretné orosz érdekszférából a sajátjába terelni Ukrajnát. Ennek egyik lépése az amerikai kötődásű Porosenkó hatalomra juttatása volt. Terveik közt szerepelt a Krím fészigeten, Szevasztopolban lévő orosz tengerészeti bázis megszerzése, amit az oroszok lakta félsziget Oroszországhoz való visszacsatolása meghíúsított. (A Krím félszigetet 1954-ben Hruscsov utasítására csatolták az akkori Szovjetunió tagköztársaságának számító Ukrajnához.)

Az amerikai irányítású NATO vezetői úgy érezték kiénekelték a sajtot a szájukból, ezért minden befolyásukat latba vetve kikényszerítették az Európai Unió gazdasági embergóját oroszországgal szemben. Ezt a kívánságot az EU vezetői annak ellenére teljesítették, hogy az embargó több kárt okozoz Európának, mint Oroszországnak.

Az EU katonailag teljes mértékben alárendelte magát az amerikai irányítású NATO-nak, miáltal olyan szekérhez csatlakozott, amelyik folyamatos terjeszkedésével, Oroszország bekerítésével a háború felé tart.