A szív jóval több mint egy vérpumpa

 Úgy tűnik a szív kiemelt szerepe a világ népeinek nyelvében és irodalmában nem véletlen. A szívvel azonosított érzelmek említése valamilyen ősi tudáson alapulhat, amit most már kutatások is igazolnak: a szív valóban hat érzelmeinkre, és alapvetően irányítja cselekedeteinket.

A szív és az érzelmek összekötése már emberemlékezet óta megtörtént. Eddig szép költői képként olvashattunk szerelmes szívekről, vagy szomorkodhattunk egy szívtelen ember tettein, és szívesen fogadjuk a jó szívvel adott ajándékokat, a régen látott kedves ismerőst pedig szíves fogadtatásban részesítjük. A magyar nyelv szóképei különösen jól fejezik ki a szív szerepét életünkben. A szóképek mögött igazság lapul.

A szív szerepe nem csak nyelvünkben, hanem érzelmeink megélésében is kiemelkedő. A mi kis ketyegőnk, életünket irányító tudatos szerv. Szívünk még az agy döntéseit is képes felülírni.

Erre, a kutatások mellett, a szaporodó szívátültetések tapasztalatai is bizonyítékul szolgáltak. Szívátültetéssel a donor habitusa, de legalább is annak egy része átkerül a szívet befogadó ember (recipiens) tulajdonságai közé

A szívnek önálló tudata van, összegezte könyvében megállapításait a 73 szívátültetést végrehajtó Dr Pearsall amerikai sebész, kardiológus.
 

A szívátültetés egy sebészi szervátültető eljárás, amit végső stádiumú szívelégtelenségben vagy súlyos koronaérbetegségben szenvedő betegeken hajtanak végre. Általában egy működő szervet vesznek ki egy nemrég elhunyt humán szervdonorból , majd azt ültetik be a betegbe    

                     Wikipedia

A szív transzplantácók után különös változáson mennek keresztül az újszívesek, ismertette könyvében Dr. Pearsall, kardiológus, aki 73 szív transzplantált páciens és 67 egyéb szervi átültetés recipiensének eseteit gyűjtötte össze és jelentette meg  A szívek kódja című könyvében.

Egy eset a könyvben leírtak közül:

Claire Syliva új szívével együtt szerzett új tulajdonsága:  olthatatlan vágyat érzett a sör a csirkefalatkák és a zöldpaprika iránt

1988. május 29-én egy Claire Sylvia nevű amerikai asszony szívátültetésen esett át a Yale egyik kórházában Connecticutban. Azt mondták neki, hogy a donor egy 18 éves férfi volt, aki Maine-ből származott és egy motoros balesetben vesztette életét.

Nem sokkal az operációt követően Sylviának feltünt, hogy kívánja a sört, pedig azelőtt kifejezetten utálta. Később ellenállhatatlan vágyat érzett, hogy rántott csirkefalatkákat egyen, s azon kapta magát, hogy erős késztetése van a KFC csirkés étteremlánc meglátogatására. Ugyanakkor leküzdhetetlen sóvárgás fogta el a zöldpaprika iránt, amit a műtét előtt nem igazán kedvelt.
A műtét után Indulatosan és agresszíven kezdett viselkedni . Sylviának visszatérő álmai lettek egy rejtélyes Tim nevű férfival kapcsolatban, akiről úgy érezte, hogy a donorja lehetett.

Álmai nem hagyták nyugodni, átkutatta a Maine-i lapokban szereplő gyászjelentéseket és be tudta azonosítani azt a fiatal férfit, akitől a szívét kapta. A neve valóban Tim volt. Miután felkereste Tim családját, kiderült, hogy a fiú valaha imádta a csirkefalatkákat, a zöldpaprikát és a sört.

A szívvel kapcsolatban mások is végeztek kutatásokat.

1974-ben Gahery és Vigier francia kutatók másfajta vizsgálatokat végeztek. Macskákkal foglalkoztak, akiknél stimulálták a bolygóideget, ami a szívből az agyba továbbít számos jelet, s azt találták, hogy az agy elektromos reagálása nagyjából a felére esik vissza a normál értéknek a bolygóideg stimulálásakor.
Ezek alapján úgy tűnt, hogy a szív értelmes jeleket küld az agyba, amit az agy nem csak ért, hanem még engedelmeskedik is neki. Később az idegkutatók felfedeztek egy olyan idegpályát és idegi mechanizmust (ami által a szívből induló jel az agyba jut), mely képes gátolni vagy serkenteni az agy elektromos tevékenységét, vagyis a szív jelei hatással vannak az agyra.

Dr. Armour, egy másik kutatóorvos, bevezette a funkcionális „szív-agy” fogalmát. Kutatásai feltárták, hogy szívnek van egy olyan komplex belső idegrendszere, amely eléggé kifinomult ahhoz, hogy a maga módján egy „kis agynak” minősüljön annak független léte miatt.

A szív idegrendszere körülbelül 40000 neuronból áll, amiket érző neuronoknak hívnak. A szív agya az agyban található sejtekhez hasonló számos neuron, ingerületátvivő anyag, fehérje és támogató sejt hálózatából tevődik össze. Bonyolult áramköre révén függetlenül működik a koponyában található agytól a tekintetben, hogy képes tanulni, emlékezni, sőt még érezni és érzékelni is.

A szívből származó információk – az érzékelést is ideértve – számos idegpályán keresztül jutnak el az agyba. Ezek az afferens (szállító) idegpályák a csontvelői résznél lépnek be és jutnak el az agy magasabb központjaiba, ahol befolyásolhatják az érzékelést, a döntéshozatalt és más kognitív folyamatokat.

Megállapítást nyert, hogy a szív, testünk limbikus rendszerrel való kiterjedt kapcsolatának köszönhetően képes átvenni az irányítást az idegpályák felett úgy, hogy aktiválja a vegetatív idegrendszert és az érzelmi válaszokat még azelőtt, hogy a magasabb agyközpontok befogadnák az érzékszervi információkat.

Egyszerűbben fogalmazva: 

A szív döntése megelőzi és felülírja az agy döntését.

 

A szív folyamatosan információkat közöl az aggyal és az egész testtel. Mágneses összetevője nagyjából ötszázszor erősebb, mint az agyé és a testtől akár egy méterre is mérhető. Most már bizonyított a szív hatékony elektromágneses kommunikációs rendszere, amely épp a tudatküszöb alatt működik.

Tehát a jószívű ember nem csak azt jelenti, hogy szívének nincs semmi fizikai baja, hanem azt, hogy szívének érzelmi hatásai pozitívak, gondolkodásmódja jóindulatú.

Tehát a szív nem csak egy szerv, hanem érzelmeket tároló és irányító lelki központ.
 

Most már orvosilag is bizonyított:  a szív a tudatosság központja.