Az emelkedő szén-dioxid szint zölddé változtatja a sivatagokat

A klímaváltozás fő bűnösének tartott és növekvő szén-dioxid szintnek pozitív hatása is van.

A megemelkedett CO2 szint a világ sivatagjainak virágzását okozza, állítják ausztrál klímakutatók, akik műholdképek alapján már korábban is szkennelték a bolygó száraz és élettelen régióit.
Megállapításaikat röviden így foglalták össze:
"Erős kapcsolatot találtunk a növekvő légköri szén-dioxid koncentráció és az újjászülető területek között, melyet  a világ számos száraz környezetében megfigyeltünk." - magyarázza Dr. Randall Donohue, a Nemzetközösségi Tudományos és Ipari Kutatási Szervezettől (CSIRO), ez Ausztrália nemzeti tudományos hivatala.

Donohue és kollégái szerint a CO2 levegőben növekvő szintje összefügg a lombos növénytakaró 11 százalékos növekedésével 1982 és 2010 között Ausztrália, Észak-Amerika, a Közel-Kelet és Afrika száraz területein.

"Ausztráliában az őshonos növényzetünk kiválóan alkalmas a száraz környezetben való túlélésre, és ezért nagyon hatékonyan használja fel a vizet," - mondja Dr. Donohue.

"Ez együtt a nagy kiterjedésű száraz területekkel azt jelenti, hogy Ausztrália kiemelt szerepet kapott az eredményeinkben."
 

Nem csak Ausztráliában, hanem az izraeli Negev sivatagban is hasonló tapasztalatokat szereztek a kutatók. A sivatag szélén 35 éve telepítettek Yatir erdőt, amelyről kiderült, a vártnál gyorsabban fejlődik.
A Yatir erdő hasonló mértékben nyeli el a szén-dioxidot, mint más, termékenyebb vidékek erdői. Ez azért meglepő, mert eddig úgy gondolták, hogy a száraz területeken az erdők lassan vagy egyáltalán nem gyarapodnak, tehát nem vesznek fel sok szén-dioxidot, amely a fotoszintézishez szükséges. Ahhoz, hogy a szén-dioxid bejuthasson a növények szöveteibe, a leveleken levő pórusoknak ki kell nyílniuk, ekkor azonban sok víz távozik. A légkör növekvő szén-dioxid szintje miatt kicsire nyílt pólusokon is elegendő szén-dioxid kerül a szövetekbe és így kevés vizet veszít.

Yatir erdő az izraeli Negev sivatagban

A tudósok már régóta feltételezték, hogy az emelkedő szén-dioxid szintek megkönnyítik a zöld növények életét, melyek életben tartanak bennünket a fotoszintézis napenergiát használó folyamata segítségével, mely elnyeli a szén-dioxidot a levegőből, összekeveri vízzel, hogy cukrot állítson elő önmagában, majd oxigént bocsásson ki, így lehetővé téve számunkra és az állatoknak, hogy lélegezzünk.

"A munkánk képes volt kimutatni a szén-dioxid megtermékenyítő hatását," - mmondta Donohue, mivel ő és munkatársai kiigazították a műholdas adatokat figyelembe véve más folyamatokat, mint a csapadék, a levegő hőmérséklet, a fénymennyiség és a földhasználati változásokat.

Donohue figyelmeztet, hogy a sivatagok kizöldülésének előre nem látható hatásai lehetnek, például gyakrabban előfordulhatnak bozóttüzek most, hogy több lombozat és növényzet található a száraz régiókban, melyek kiszáradnak és meggyulladnak a meleg évszakban. Az elmúlt években elég sok bozóttűzről számolt be a médi, de ennek ellenére azt mondja, "..., az emelkedő szén-dioxid szint valóban növeli a lombozatot, ami viszont jó hír."

Úgy tűnhet, jogosak az aggodalmak a melegedő klíma miatt, de ez a növényzeten észlelt hatás arra utal, hogy a felmelegedés miatti túlzott aggodalmaknak kevesebb létjogosultsága maradt.

Donohue és kollégái kutatásukat a Geophysical Research Letters-ben publikálták, és a CSIRO hivatalos oldalán is nyilvánosságra hozták megállapításaikat.