Az eltűnt frigyláda

Egyesek szerint csupán bibliai fikció, mások szerint valódi tárgy volt, de Salamon templomával együtt megsemmisült, amikor Kr. e. 587-ben a babiloniak elfoglalták Jeruzsálemet. Sokan abban hisznek, hogy a misztikus frigyláda még ma is létezik, sőt egyesek tudni vélik, hogy hol található. Van, aki vatikáni kazamatákat vizionál, mások szerint a Templom-hegy mélye rejti a titkot, de olyanok is akadnak szép számmal, akik biztosan tudják, hogy napjaink Indiana Jonesa akkor jár el bölcsen, ha Etiópiának veszi az irányt.

Mózes kőtáblái és a titokzatos energiák

Nincs még egy olyan szent tárgy, amelynek annyira részletes és pontos leírása lenne az ószövetségi iratokban, mint a frigyládának. A különböző időszakokban keletkezett bibliai utalások elég nagy bizonyossággal abba az irányba mutatnak, hogy a frigyláda valós, létező tárgy lehetett.

Az ószövetségi források erősen arra mutatnak, hogy a frigyláda létező tárgy volt

A láda első részletes leírása Mózes második könyvében található, némileg nehézkes, veretes bibliai nyelvezettel megfogalmazva: „Megcsinálá az asztalt is sittim-fából: két sing a hossza, a szélessége egy sing, magassága másfél sing. És beborítá azt tiszta arannyal, és csinála reá köröskörül arany pártázatot. Csinála egy tenyérnyi széles karájt is köröskörül; és a karájhoz csinála arany pártázatot köröskörül” (Móz. II. 37, 10-12).

Mózes a kőtáblákkal, Rembrandt festményén. A bibliai hagyomány szerint a frigyláda őrizte a tízparancsolatot tartalmazó kőtáblákat

A Bibliából tudjuk, hogy a kívül-belül színarany lemezekkel borított láda tetején két kerub szobra ült. (A kerubok és szeráfok azok az Isten közvetlen közelében lévő angyalok, akik az Úr kíséretét alkotják.)

A bibliai hagyomány szerint a láda mélyén pihent a tízparancsolat kőtáblája, amelyet Mózes kapott az Úrtól, valamint a mannából, az isteni étekből néhány falat, továbbá Áron kivirágzott botja.

A frigyláda ószövetségi leírások alapján elkészített rekonstrukciója

 

A ládát Mózes készíttette, és óriási, szakrális jelentősége lett a zsidó nép történetében. Hitük szerint ez a tárgy szimbolizálta, hogy az Úr mindig a kiválasztottjaival van.

A frigyládát letakarva hordozták

A frigyládát mindig letakarva, egy-egy hosszú rúd segítségével hordozta négy ember. Éli főpap idején, a filiszteusokkal vívott háborúban a ládát a katonai táborba vitték. A zsidók veresége után a filiszteusok hadizsákmányként magukkal hurcolták, és városukban, Asdóban, Dágon istenség  szentélyében tették közszemlére. 
 

A filiszteusokat halálra rémítette a hirtelen kitört pestis, amit a zsákmányolt frigyláda hatásának tudtak be. Az ókori források a frigyláda mágikus erejét többször is megemlítik

 

Nem sokkal ezután súlyos dögvész (pestisjárvány) ütötte fel fejét a városban, és ezt a filiszteusok az idegen isten haragjára vezettek vissza, ezért a frigyládát azonnal visszaadták a zsidóknak.

Jeruzsálemben veszett nyoma a rejtélyes ládának

A frigyládát Kr. e. 1000 körül Dávid, Izrael második királya vitte Jeruzsálembe. Fia, Salamon, a zsidók leghíresebb királya uralkodásának negyedik évében fogott hozzá a templom megépítéséhez. Amikor Kr. e. 967-ben befejeződött az építkezés, a frigyládát a templom legbelső helyiségében, a Szentek szentjében (Devir) helyezték el.

A zsidó történelem leghíresebb királya, Salamon

Egyszerű földi halandó ide be sem tehette a lábát, sőt az erre kizárólagosan feljogosított főpap is csak évente egyszer járulhatott a frigyláda színe elé.  

A frigyláda rejtélyes történetében a Kr. e. 587-es év hozott fordulatot.

Történt ekkor, hogy II. Nabukodonozor babiloni király hadai bevették Jeruzsálemet, és feldúlták, illetve lerombolták a templomot.

A templom rekonstruált képe. Az épület közepén helyezték el a "Szentek szentjét", azt a helyiséget, ahol a frigyládát őrizték

A frigyládának ekkor, a Királyok és a Krónikák könyvében is megemlített (Kir. 25. 8-17, illetve Krónikák, 36, 18.) babiloni dúlás idején veszett nyoma. A frigyláda sorsával kapcsolatos legendák a templom pusztulása után, a Kr. e. 6. században kezdtek elterjedni.

Nem kerülhetett a babiloniak kezére

Az Ószövetségben van arra utaló feljegyzés, hogy a frigyládát még a babiloniak betörése előtt  elrejtették. A Makkabeusok II. könyve azt írja, hogy Jeremiás próféta rejtette el a ládát, jóval a templom pusztulása előtt.

Vannak, akik úgy vélik, hogy az eredeti frigyláda még a babiloniak dúlása előtt Etiópiába került

A Midrás tradíció szerint azonban még korábban, negyven évvel a babiloni dúlás előtt, Jósijáhú király parancsára a léviták rejtették el a frigyládát, így az a templom lerombolása ellenére sem juthatott az ellenség kezére.

A frigyládának mágikus, isteni erőt tulajdonítottak

A láda eltűnésének természetesen akad transzcendentális magyarázata is, mégpedig az újszövetségi Jelenések könyvében. Az Apokalipszis szerint a frigyláda a jeruzsálemi templomból egyenesen a mennybe került (Jel. 11,19.).  

A kételkedés emberi gyarlóság, így nem mindenki osztja ezt a teológiai sci-fit sem. Közéjük tartozik többek között Sherwin Wine rabbi, vallástörténész is, aki szerint a láda a templommal együtt megsemmisült Kr. e. 587-ben.

Beszélnek a holt-tengeri tekercsek

James Davila, a skóciai St. Andrews Egyetem kutatója egyrészt az ószövetségi iratok tüzetes forráselemzése, továbbá egy rég elfeledett, nyomtatásban először 1648-ban megjelent héber szöveg elemzéséből arra a következtetésre jutott, hogy a ládát a leviták még azt megelőzően biztonságos helyre vitték, hogy II. Nabukodonozor király hadai megjelentek Jeruzsálem falai alatt.

A holt-tengeri tekercsek egyikének fotója, alul a szöveg héber átiratával

Ezt a következtetést az 1947-ben Qumrán mellett előkerült autentikus ókori dokumentumok, a holt-tengeri tekercsek is megerősítik. Az úgynevezett réztekercsek egyik irattöredéke ugyancsak a templom elrejtett kincseiről beszél, bár ez a dokumentum sem említi meg, hogy hová kerülhettek a szent tárgyak. 
 

Mit rejthet a Templom-hegy mélye?

Harry Moshoff rabbi tavaly megjelent The Ark Report (Frigyláda-jelentés) című könyve szerint minden jel arra mutat, hogy a frigyláda a Templom-hegy mélyén rejtőzhet.

Panorámakép a jeruzsálemi Templom-hegyről, ahol egykor Salamon temploma állt

Moshoff leírja, hogy a Templom-hegy alatti rétegeket izraeli kutatók a legkorszerűbb csúcstechnika segítségével átvizsgálták, és 50 föld alatti járatot, illetve termet azonosítottak 30-40 méterrel a felszín alatt. Sikerült lokalizálniuk azt a szakaszt is, amelyet az antik források alapján még a Salamon király által építtetett szakaszként azonosítottak.

Háborúval fenyegetne egy régészeti feltárás

De ha sikerült feltérképezni a Templom-hegy alatti járatrendszert, miért nem kezdenek hozzá egy átfogó archeológiai feltáráshoz: Hiszen bizonyos, hogy a frigyláda megtalálása nemcsak az évszázad, hanem a kultúrtörténet egyik legnagyobb régészeti felfedezése lenne. A Templom-hegyi ásatások megkezdésének nem technikai, hanem politikai akadályai vannak,

Salamon fogadja Sába királynőjét. A legenda szerint ezen a vonalon került később a frigyláda Etiópiába

Itt, pontosan az egykori templom helyén áll ugyanis a Szikla-mecset, amit Abd al-Malik omajjád kalifa építtetett a 7. század végén, de a Templom-hegy területén fekszik a muszlimok Mekka és Medina mellett harmadik legszentebb búcsújáró helye, az Al-Aksza is. (A legenda szerint Gábriel arkangyal Jeruzsálembe repítette a vallásalapító Mohamed prófétát, aki innen, a Szikla-mecset helyéről ugratott fel lovával az égbe, hogy átvegye Allahtól a harmadik kinyilatkoztatást.)
 

Így nézhetett ki Salamon temploma

Az 1967-es izraeli-arab háborúig Kelet-Jeruzsálem jordán fennhatóság alatt állt. Noha Izrael közigazgatásilag saját területének minősítette a Templom-hegyet, a kezelői jogok továbbra is a jordániai székhelyű Wakf iszlám szervezet kezében vannak. A palesztinok úgy tekintenek a Templom-hegyre, mint Izrael által megszállt saját területükre.
 

A Templom-hegy a siratófallal

A muszlimok elleneznek mindenféle archeológiai kutatómunkát, szerintük Izraelnek a régészeti feltárással egyetlen célja, hogy aláaknázza és lerombolja a szent mecseteiket. Emiatt bármilyen régészeti feltáró munka megkísérlése véres zavargásokat eredményezhetne.

Az etióp szál legendája

Az etióp királyok ősi történetének egyik meghatározó eleme, hogy ők, Júda oroszlánjai a frigyláda őrzői.

A legenda gyökerei a távoli múltba, Salamon koráig nyúlnak vissza.

A szépségéről messze földön híres Makedának, Sába királynőjének bájai sok mindenkit, köztük Salamon királyt is lenyűgözték.

Az etióp keresztény hagyományokban kiemelt tisztelet övezi a frigyládát

Az etióp (más feltételezések szerint jemeni) királynő fényes udvartartásával együtt felkereste a bölcsességéről híres izraeli királyt. A két koronás fő között kölcsönös lehetett a vonzalom, ugyanis Makedának - a Jeruzsálemben eltöltött szép napok emlékeként – fia született Salamontól. (Az etióp királyi család mind a mai napig Salamon és Makeda fiát, Meneliket tekinti ősének.)
 

Etióp sziklatemplom bejárata kopt pappal. A legenda szerint a Zion szentély alatti kamrában őrzik a frigyládát

 

A hagyomány szerint az egyistenhitre áttért Makeda megörvendeztetésére Salamon elkészíttette a frigyláda pontos mását, amelyet a Jeruzsálembe látogató Menelik útján akart elküldeni a királynőnek. A fondorlatos ifjú azonban titokban kicserélte a két ládát, és az igazit vitte magával.

 

Az utolsó etióp uralkodó, Hailé Szealsszié császár. Az ősi etiópiai királyi ház tagjai Salamonig és Sába királynőjéig vezetik vissza gyökereiket

 

A frigyláda kultusza annyira erős az afrikai országban, hogy a kopt templomok szinte mindegyikében található stilizált másolat. Azért csak mocorog a kisördög az ember lelkében, hogy ha ez valóban így van, vajon a derék etiópok miért nem teszik közszemlére a becses kegytárgyat. Indiana Jones legyen tehát a talpán, aki a frigyláda nyomába ered.