Karácsonyi csillagrendszerek

A csillagászoknak nem kell messzire menniük, ha ötleteket vadásznak a fa díszítéséhez (esetleg a szilveszteri tűzijátékhoz). Elég jó irányba fordítani (űr)távcsövüket, és máris érkezik az inspiráció.

Kozmikus angyalka

A Sharpless 2-106 névre hallgató csillagköd 2000 fényévnyire tőlünk, a Hattyú csillagképben található. Középpontjában egy fiatal, nagyjából 100 000 éve keletkezett csillag áll. Az “angyalka” sötétebb testét a csillag körüli por adja, a nagyjából egy fényévnyire kiterjedő szárnyakat pedig a csillagból kilövellő forró plazma, és a csillagközi anyag alkotja. A csillagködben egyébként rengeteg további fiatal (mondhatni koraszülött) barna törpe is található, amelyek tömege nem elég a hidrogénfúzió beindulásához.

Egy csillagrobbanás fényvisszhangja

Az Egyszarvú csillagkép V838 Monocerotis nevű csillagáról 2002 januárjáig azt sem tudták, hogy létezik. A tőlünk 20 000 fényévnyire található csillag hirtelen fényesedni kezdett, ezután a várakozásoknak megfelelően elhalványodott (azt hitték egy nóváról van szó), majd pedig nagy meglepetésre ismét hihetetlenül fényessé vált, és pár hónap alatt óriásira fúvódott fel (Naprendszerünkben körülbelül a Jupiter pályájáig érne). A felvillanás fénye megvilágította a korábban kilökődött porfelhőt, ez a “fényvisszhang” látható a Hubble űrtávcső felvételén. A porfelfő tágulásáról timelapse videót is készített az Európai Űrügynökség.

Csillagközi boszorkányseprű

Ami az Európai Déli Obszervatórium chilei La Silla Csillagvizsgálójának felvételén boszorkányseprúnek látszik, az nem más, mint az NGC 2736 vagy Ceruza csillagköd. A déli féltekéről látható Vitorla csillagképben, tőlünk nagyjából 815 fényévnyire található csillagköd egy 11-12 000 évvel ezelőtt bekövetkezett szupernova robbanás maradványa, és boszorkányseprűhöz méltó módon anyacsillagához képest ma is 644 000 kilométert tesz meg óránként. A szálszerű képződmények akkor jöttek létre, amikor a szupernova-robbanásból kiáramló nagy sebességű gáz lökéshulláma a csillagközi anyaggal találkozott.

Színes égi buborék

A déli féltekéről látható Nagy Kutya csillagképben, tőlünk 5000 fényévre található ez a hatvan fényév átmérőjű gömb, amely egy úgynevezett Wolf-Rayet csillagnak köszönheti létezését. Az ilyen csillagok néhány millió éves élettartamuk alatt a Napnál milliárdszor gyorsabban vesztik tömegüket, csillagszelük sebessége pedig elérheti a 2000 km/s-ot. A kiáramló forró plazma röntgentartományban készített hamis színes felvétele adja a képen látható gömböt.