Megtalálták az Egyiptomot lerohanó hükszoszok 3500 éves városfalát

Hatalmas kerítésre bukkantak osztrák régészek Egyiptomban, a Nílus deltájának északi térségben felfedezett ősi építmény mintegy 3500 éves lehet. Mamdúh ed-Damáti egyiptomi műemlékvédelmi miniszter kedden közölte, hogy az osztrák régészeti intézet szakemberei bukkantak rá az építményre.

Hükszosz harci szekér

A legalább 500 méter hosszú és hét méter vastag, mészkőből készült "kerítést" a középbirodalom idején építhették, valószínűleg egy városfal része volt. Ez az időszak egybeesik a Szíria és Fönícia felől érkező nyugat-sémi népcsoportok, a hükszoszok hódításaival a térségben.
 

A hükszoszok északnyugati sémi eredetű nép (kánaániták vagy ammoniták), akik i. e. 1720 és 1710 között Egyiptomra törve győzelmet arattak a Középbirodalom fáraói felett. A hódítókat az egyiptomiak nevezték el hükszoszoknak (egyiptomi nyelven: heka haszut), vagyis „az idegen földek urai”-nak.^[1] Fővárosukká Avariszt tették a Nílus deltájában. Csaknem száz évig tartó uralmuk alatt hatalmas királyságot hoztak létre, amelynek Szíria és Palesztina is része volt.

A műemlékvédelmi tárca szerint az építményt a Nílus-delta északkeleti részén fekvő Tell ed-Dabaa településnél találták, a második átmeneti korban (Kr.e. 1664-1569) itt volt a hükszoszok fővárosa, Avarisz. Az osztrák régészek 1975 óta végeznek a helyszínen feltárásokat. Az Egyiptomba betörő hükszoszok a Nílus deltájában vetették meg lábukat: a fallal körülvett várost Szalitisz hükszosz uralkodó építtette ki és tette birodalma központjává a Kr.e. XVII. század második felében.

Kr.e. 1550 körül a XVII. dinasztia thébai királayi foglalták el Avariszt, ami a hükszosz uralom végét jelentette, a város mégis jelentős központ maradt. Új palotákat emeltek a városban, amelyeket részben minószi falfestményekkel díszítettek. A ramesszida korban, az Újbirodalom idején, a II. Ramszesz által alapított új főváros, Per-Ramszesz déli része települt Avarisz romjaira.

Forrás: múlt-kor