Elmélet és valóság a gízai nagy piramisnál

2015, november 21 - 09:37 | Costa del Sol m...

Elméletileg nem létezhetne, de a valóságban már sok ezer éve ott áll a sivatagban a gízai nagy piramis.

Az ókori világ hét csodája közül egyedül az egyiptomi Kheopsz fáraóról elnevezett gízai nagy piramis állta ki az évezredek pusztító hatását. A piramist a régészet álláspontja szerint a fáraó végső nyughelyének építették.

Szédítően magas

Már az első, még a modern műszerek nélkül végzett vizsgálatok is furcsállták, hogy ez a hatalmas építmény az egyiptomi temetkezési szokásokhoz nem alkalmazkodó belsővel készült. Ezen kívül a kövek illesztése, a ferde járatok iránytartása, a több tonnás gránittömbök tized miliméter pontosságú megmunkálása és illesztése, ami olyan pontos, hogy még egy zsilett pengét sem lehet közéjük dugni, mind meghaladja a kor szellemi és műszaki szinvonalát. Tehát elméletileg ilyet réz vésővel és kő kalapáccsal nem lehet építeni.

A piramis belső kialakítása.
A: Bejárat
B: Ereszkedő folyosó
C: Emelkedő folyosó
D: Nagy Galéria
E: Előkamra
F: Királyi Kamra
G: "Teherelosztó kamrák"
H, I:"Szellőzőaknák"
J: "Királynő Kamrája" K: "Kút-akna"
L: Földalatti Kamra

A szűk járatok, és a tároló kamrák hiánya nem tették lehetővé, hogy a fáraó hatalmának megfelelő mennyiságű eszközöket, kincseket, helyezzenek el Kheopsz tulvilági útjára. (A piramist 820-ban először feltörő Al Mamún kalifa csak üres járatokat talált.)
A piramis alaposabb vizsgálata megdönteni látszik a temetkezés elméletét és átformálja az ókori, kőkorszaknak is nevezett világ tecnológiai és mérnöki tudásáról kialakult ismereteinket.

Az építkezést olyan tudással és precízitással végezték, ami ma a legmodernebb gépekkel és műszerekkel is nehézségeket okozna.

A piramis helyén álló mészkő dombot elhordták, a piramis alapjául szolgáló vízszintessé faragott szikla felület két széle közt 2,5 cm a szintkülönbség.
hat hektárt (négy futbal pályányi területet) 1 tonna súlyú, vízszintesen elehlyezett kövekkel fedtek le

A 146 méter magas építmény több mint kétmillió kőtömbből áll. Tájolása csupán öt századdal tér el az északi iránytól. (A egyiptológusok szerint a piramis 20 évig készült. Ez esetben 2 percenként kellett egy kőtömböt kifaragni, a bányából az építkezés helyszínére szállítani és beépíteni. Ebben az időben nincs benne a piramis külső burkolata, amit időközben különböző építkezésekhez elhordtak.)
Belül a 800 kilométerre lévő asszuáni kőfejtőből származó 130, egyenként nyolc tonna súlyú gránit lap 65 méter magasan miliméter pontosságal van elhelyezve.
A konstrukció földrengésbiztos. (A 13. században Kairót leromboló földrengés a Piramisokban nem tett kárt, köszönehtően a különboző méretű kőtömbök egymáshoz illesztésének.)
A piramis oldalait 8 részre bontja a középen végifutó bemélyedés, ami a tavaszi és őszi napforduló megfigyelését teszi lehetővé néhány percre napfelkeltekor. (Ezt jelenséget először 1930-ban, repülőről sikerült lefényképezni)

Az építkezés kivitelezése olyan technikát és pontosságot árul el az ókorban, ami korunk építkezésének technikai csúcsát jelenti. Ez sok találgatásra adott okot, többek közt olyanokra is, hogy a piramist egy elfelejtett civilizácó sokkal korábban egészen más célból építette. Na itt aztán bendult a fantázia, mert Föld elektromos mezejének kiegyenlítésétől kezdve csillagászati megfigyelőpontig, mindenféle elmélet napvilágot látott.

MI az igazság, nem tudjuk. Egy biztos: a régészet mai ismeretei szerint a kőkorszakban maximum réz véső és kő kalapács állt az emberiség rendelkezésére.

A piramis építésével kapcsolatos elméletek sorban megdőltek, amikor a kor feltételezett szerszámaival megpróbálták rekonstruálni az építést. Nem sikerült. Arra következtetésre jutottak, a régészet által ismert szerszámokkal nem lehetett ilyen építményt építeni. A piramis pedig ott van, tehát valamilyen módon elkészült, de hogy hogyan, erre máig nincs magyarázat.

Címkék:

régészet