Kína ebben is az élre tör

A valóban napsütéses országokban ma már 5 cent, a napenergiából termelt áram kilowattonkénti ára. Ez a tény, valamint a megújuló energiás rendszerekhez kapcsolható új típusú akkumulátorok fejlődése rövidesen lehetővé teszi, hogy a nem kirívó, hanem pusztán átlagos napenergiai adottsággal rendelkező államokban is lekörözze a napenergiával termelt áram a hagyományos energiaforrások árait.

Ebben óriási szerepe van a megújuló forrásokból nyert energia drasztikusan csökkenő előállítási költségeinek és a tárolókapacitások terén megfigyelhető nagyfokú hatékonyságnövekedésnek. A mostani trendeket látva ráadásul számíthatunk arra, hogy ez az egyre alacsonyabb költségszint világszinten is általánossá válik, és a napenergia tekintetében kifejezetten jó helyzetben lévő régiókban pedig 2-4 centre csökkenhet az ár.

2014-ben, globális szinten, az újonnan létrehozott energiakapacitások 32 százaléka napenergiára épült. Ezzel 2014 volt zsinórban a második olyan év, amikor az újonnan létesített napenergia-kapacitások mértéke meghaladta a szélre és a szénre épülő új infrastruktúrák kapacitásait. A fenti tendenciák nyomán jelenleg úgy kalkulálható, hogy a napenergia hamarosan elsődleges energiaforrássá léphet elő a termelésben és a háztartásokban egyaránt.

Miközben kontinentálisan meglehetősen egyenletesen oszlanak el a megépített közművi napenergia-kapacitások a glóbuszon (Ázsia 16,2 GW, Európa 13,1 GW, Észak-Amerika 12,8 GW), Kína már nemcsak Európát hagyja le, de hamarosan – várhatóan – az amerikaiakat is lelépi. Ennek pedig az a makrogazdasági oka, hogy Kína bár világelsőnek számít az új atomerőmű építésében is (csak 2014-ben például egyetlen év alatt mintegy 9 milliárd dollár beruházást végzett a nukleáris projektjeiben, amely a Paks II. projekt nagyságához mérhető!) ám eközben a szél- és napenergiába ennek több mint a kilencszeresét, 83 milliárd dollárt pumpált. - írja a hvg.hu