Kapcsolatok

Szerző: Czibere Csilla
2015.06.03

Végre megérkezett az igazi nyár a Costa del Solra. Forróság, telihold, tenger, homok, a parton lengén öltözött emberek jönnek-mennek.  Ilyenkor az ember szíve is hamarabb lángra kap, gyorsabban szövődnek románcok, amikből még bármi alakulhat. De mitől függ hogy futó kaland vagy életünk egyik nagy szerelme lesz az éppen alakulóban lévő románcbólból? Mi kell egy jól működő párkapcsolathoz? Azt gondolom ez állandó téma. Ha működő párkapcsolatban él valaki akkor azért, ha nem azért, ha egyedülálló azért. A férfi a nőt, a nő a férfit akarja megfejteni, ismerni szeretné a gondolatait, hogy tudja mire számíthat.

Tapasztalataim szerint minden kapcsolat más, ami az egyik esetben működik az a másikban nem vagy csak részben. Kérhetünk tanácsokat és kérjünk is mert elindíthat bennünk hasznos gondolatokat egz másfajta vélemény, de csak mi önmagunk tudhatjuk mi az ami örömöt okoz nekünk, mitől érezzük jól magunkat. Mindenképpen érdemes a belső hangunkra és a szívünkre hallgatni, mert akkor nagy baj nem érhet minket. Természetesen sérülhetünk, fájhat ha nem úgy alakulnak a dolgok ahogyan megálmodtuk, de szeretni csak nyitott szívvel, félelmek , játszmák nélkül, őszintén lehet.

Ha már párkapcsolatokról van szó, egy jól működő párkapcsolathoz két felnőtt, felősséget vállalni tudó és akaró ember kell. Akik egyrészt tudnak, mernek, akarnak szeretni, másrészt ki tudják mutatni az érzelmeiket. Örömöt, boldogságot hoznak egymás életébe, támogatják, felemelik egymást,együtt akarják tölteni az idejüket, nincs kérdés, játszma, fondorlatoskodás.
Éppen ezért, ha azt látom akár a saját, akár a barátaim esetében, hogy az alakulóban lévő "kapcsolat" fájdalmat, szomorúságot okoz, nem haladnak a történések a maguk útján, csak toporgás van, akkor igyekszem rövid úton pontot tenni az ügy végére és erre ösztönzöm a barátaimat is.

Mert ha valaki akar valamit azt meg is tudja tenni. Ez volt az egyik fontos dolog amit itt Spanyolországban megtanultam.

Ahogy spanyolul mondják : "Si quieres puedes."

Nagyon helytálló gondolat. Ha viszont hezitál, igen vagy nem akkor nem akarja igazán. A dolog nagyon egyszerű. Fel kell tenni az eldöntendő kérdést: akarom vagy nem? A kapcsolatok igen egyszerűek, csak mi bonyolítjuk túl. Olyan nincs, hogy kicsit akarom, kicsit nem mert ha őszinték vagyunk magunkhoz belátjuk, hogy igazán nem is akarjuk. Gondoljunk csak bele, olyan nincs hogy kicsit meghaltam. Valaki  halott vagy él. Fekete vagy fehér. Sokan mondják nekem, hogy az élet nem fekete vagy fehér. Pedig sok esetben ha így szemlélnénk az adott szituációkat, akkor sokkal kevesebb szenvedést okoznánk magunknak. Persze nagyon nehéz elfogadni, elengedésről ne is beszéljünk,  hogy az éppen kiszemelt személy, akivel már látjuk magunkat egy párként, vagy az oltár előtt nem gondolkodik hasonlóan a reációnkat tekintve.

Ahhoz hogy  könnyedén tovább tudjunk lépni egy olyan élethelyzetből ami nem tesz minket boldoggá sok belső munkára van szükség. Egyszer könnyebben megy másszor nehezebben, de idővel megérkezik az életünkbe aki a mi társunk. Addig is hálásnak kell lennünk azoknak aki az életünkben megjelennek, mert általuk fejlődünk, tanulunk és ők segítenek felkészülni a megfelelő társ befogadására.

Igen befogadására, mert meg kell tanulni befogadni is. Nem elég adni tudni, meg kell tanulni elfogadni is.
Ha összességében nézzük egy jól működő párkapcsolat sok mindenen áll vagy bukik. De talán a  legfontosabb tényező, hogy tudjuk minden ami körülöttünk történik az a belsőnk, a gondolataink kivetülése. Tehát ha nem vagyunk elégedettek a párkapcsolatunkkal, vagy a ténnyel hogy a nekünk tetsző személy nem veszi jeleinket és még mindig egyedül vagyunk, annak ellenére, hogy a Costa del Solo-on szerelemtől illatos a levegő, javaslom kezdjük el vizsgálni önmagunkat. Mi lehet a gátja annak hogy boldog párkapcsolatban éljek? Mit sugárzok magamból a külvilág felé? Ez az első és bátran állíthatom legfontosabb lépés a kiegyensúlyozott párkapcsolat felé.

Kellemes, érzelmekkel teli nyarat kívánok minden Kedves Olvasónak!
Czibere Csilla