Katalán caganer (szar/ó/jankó) karrierje

Gondolkodtam az idén is, mi szépet és szórakoztatót írhatnék a karácsonyról, ha addig nem jön el a világvége, amely elsősorban az ilyen szemtelen bloggereket törölné el a www színéről, mint én. Találtam ugyanis egy nagyon jópofa ünnepi figurát, ami a mitológiához mégiscsak köthető valamiképpen (fogjuk rá).

Mindenütt a világon készülnek úgynevezett betlehemek (itt fent egy hagyományos nápolyi betlehem), amelyekben három dimenzióban szemlélhetjük meg a keresztény alapmítosz minden részletét: az istállót a szent családdal, vagyis a kisbabaként ábrázolt Jézussal, anyjával, Máriával és az örök asszisztensi szerepre kárhoztatott kvázi-családapával, Józseffel. (Persze, vannak, akik szerint nem maradt ő kvázi-férj meg kvázi-apa egy életen át, de ezt most hagyjuk.) Az alap-betlehemi jelenetben ott vannak az angyalok, a bárányok, a szamár, meg az ökör is (Jézus társasága a jezsuitákat gúnyoló vicc szerint), aztán csatlakoznak a pásztorok és persze a keleti bölcsek alias háromkirályok). 

Ehhez az alap felálláshoz képest aztán mindenféle kiegészítést lehet szervezni. Minél elvetemültebbek a betlehem-modellezők, és minél régebbi az alkotás, valamint minél több turistát akarnak a település közelébe vonzani, annál gazdagabb és elrugaszkodottabb lesz az egész jelenet. Az portugál betlehem például nem lehet meg rezesbanda nélkül, de akadnak benne mosónők is. Lehet egész városképet építeni a kemény mag köré, mozgó figurákkal operálni, akár egy tó vizén úszkáltatni, vagyis, ha valaki ebben a műfajban akarja kiélni a kreativitását, akkor rengeteg lehetősége van rá. Csak, hogy ne legyen unalmas az idei évad, XVI. Benedek azzal borzolta a kedélyeket, hogy kijelentette: az Újszövetségben nem mutatható ki a szamár és az ökör jászol körüli jelenléte sem. Ezzel nem nyerte meg a betlehemkészítők céhének szimpátiaversenyét, pedig a rezesbandáról nem is nyilatkozott (gondolom, azt jövőre tartogatja.)

No de mi az, ami egészen kilóg ebből a rengeteg jámborságból és ünnepi hangulatból? Eltaláltátok, a szarjankó. Az eredeti böcsületes katalán neve caganer [kahaner], vagyis szaró emberke, de nem csak Katalóniában ismerik a szemtelen figurát, hanem Portugáliában és Spanyolország más részein is. De hogy kerül a csizma az asztalra, vagyis a kaka Betlehembe? És mi ez az egész?

A kis szarjankó, azaz egy gatyáját épp letoló és magából hatalmas adagot kieresztő figura a XVII. században bukkant fel először, katalán népviseletbe öltözött, piros sapkás és mellényes emberke volt, aki eredetileg nem csak a betlehemi jelenetben kapott szerepet, hanem mindenféle csempézett (azulejóval díszített) falakon megjelent és rontotta az összképet. Szörnyűek ezek az ibérek, tényleg tűrhetetlenül profánok, még a legszentebb dolgokat se tartják tiszteletben. Szarjankó tehát lopva besurrant a betlehemi jelenetbe, és valami bokor mögött meghúzódva végezte a nagydolgát. De nem csak besurrant, hanem tartósan beköltözött, ma is ott lebzsel. Sőt, egészen kinőtte a letolt gatyáját mostanra. Ami még megdöbbentőbb, hogy az Egyház nem átkozta ki, a katkók engedelmével kakálhat az egyik legszentebb bibliai jelenet szélén. Nem rossz, mi? 

De szarjankónak ez még messze nem volt elég. Ő sokkal nagyobb karrierre vágyott! A katalán agrárproletariátust megelégelve a hírességek világába kívánkozott. És lőn: ma már nincs az a magára valamit is adó globálceleb, akinek ne volna egy szarjankó vagy "szarböske" változata. Se Barack Obama, se maga a pápa, se Kate Middleton nem menekülhetett, ha valakinek nincs csupasz seggű baba-változata, az már nem is létezik. (Én nem tudom, hogy ússzák meg ezt a katalánok kiátkozás nélkül.) És vajon tudnak erről a mi honi hírességeink? Mit szólnának, ha szarjankók árasztanák el a placcot? Ez még beleférne a szólásszabadságba, vagy személyiségi jogok megsértése miatt pert akasztanának a jankógyártó kisiparosok nyakába? (Az itt, alul látható képen lehet hírességeket keresgélni, kikre ismertek rá? Lesni nem ér!)

A hagyományos magyarázat szerint szarjankó szerencsét hoz, kábé olyan szerepet tölt be, mint nálunk a szilveszteri malac. A kaka termékennyé teszi a földet, bő termést ígér, akinek pedig nincsenek emésztési problémái, az vidám lesz egész évben, és nem patkol el idő előtt: de persze az sem utolsó szempont, hogy a nagy meghatottságban végre valamin nevetni is lehet. Szerintem ez a termékenység-dolog pogány eredetű lehet, és valószínűleg régebbi keletű, mint a XVII. század, valami azt súgja, hogy eredetileg itt nem bélsárról, hanem másról volt szó. A régi mítoszokból tudjuk, hogy emberek leölésével, testük darabokra szaggatásával termékenyítették meg a földet a régi vallások követői. És persze a szex sem maradt ki a megtermékenyítés rítusából. De mivel ma igazán nem akarom tovább borzolni a kedélyeket, további kellemes év végi ünnepelést kívánva búcsúzom, és várom a reakcióitokat: ti kinek a jankófiguráját vennétek meg szívesen, mondjuk, szilveszterre? Ha nagy a szükség, akár magatok is ragaszthattok caganert, itt mellékelek egy tervrajzot hozzá:

A cikk először a sex/csaták anno blogban jelent meg 2012-ben, de tartalma ma is érvényes.