A repülőnél gyorsabb csővasút terve Elon Musk elképzelésében

Elon Musk mindenki számára hozzáférhetővé tette az 1200 km/h. sebességre képes csővasút terveit

Az úgynevezett "hyperloop", ez az ultra nagysebességű tömegközlekedési eszköz teljesen megváltoztathatja az emberek frusztráló várakozását a késő járatok, a zord időjárás miatt, melyek a kőolaj alapú közlekedésre jellemzőek, és a lezuhanástól való félelmet, mivel a hyperloop elméletileg nem képes balesetet szenvedni. Ez gyorsabb közlekedést tenne lehetővé, mint a hangsebesség.

Musk már hosszú ideje beszél erről a technológiáról, de csak a közelmúltban adott ki egy 57 oldalas dokumentumot (1), melyben komplett tervrajzok és technológiai leírás található. Ez az ő legambiciózusabb projektje a mai napig az újrahasznosítható rakétákon kívül.  A dokumentumban Musk megállapítja:

"Amikor a kaliforniai nagysebességű vasutat jóváhagyták, nagyon csalódott voltam, és tudtam, hogy sokan mások is. Hogyan lehetséges, hogy a Szilícium-völgy és a JPL otthona, ahol hihetetlen módon a világ összes tudása megtalálható, és ahonnan Marsjárót indítottak útnak, épít egy vonatot, amely mérföldenként a legdrágább, és az egyik leglassabb a világon?"

A San Francisco – Los Angeles  gyorsvasút néven emlegetett projekt a megvalósítás kilométernkénti költségét tekintve a világ legdrágább gyorsvasútja lenne, miközben sebességben jóval elmaradna a jelenleg már mindennapi üzemben működő megoldásoktól. Mindössze 264 km/h átlagsebességet és 2ó 38p menetidőt ígér $105-os jegyáron (egy irányba). Repülővel jelenleg $158 egy retúrjegy, míg autóval $115-os benzinköltséggel lehet megfordulni. Elon Musk ezt elfogadhatatlannak tartja. Az általa javasolt Hyperloop 1200 km/h végsebességgel, 30p menetidővel és $20-os menetjeggyel számol.

A Musk által tervezett vasút teljesen önfenntartó módon működne, gyorsabb és biztonságosabb lenne, ellenállna a földrengésnek, és nem zavarná az útjában élőket. Musk úgy képzeli, hogy a hyperloop nagy forgalmú várospárokat kötne össze, amelyek kevesebb, mint 1500 kilométerre vannak egymástól.

"A megközelítés, amely úgy hiszem meg fogja oldani a Kantrowitz határ problémáját az, hogy egy elektromos kompresszort csatlakoztatunk a szerelvény orrához, amely aktív módon fogja elölről hátulra továbbítani a levegőt. Ez olyan, mintha egy szivattyú lenne egy fecskendő fejében, amely tehermentesítené azt. Ez azt a problémát is megoldaná egyszerre, hogy miképpen lehet létrehozni egy alacsony súrlódású felfüggesztési rendszert, ha a sebesség több, mint 1100 kilométer óránként."

Ami az 57 oldalas Hyperloop tanulmányból kiderül:

• max. 1500 km-re lévő nagyvárosok összekötésére lenne ideális (nagyobb távokon a szuperszonikus repülés nyerne)
• Nem fúrnának 600 km-es alagutat, hanem függővasúthoz hasonlóan 6-30 méter magas oszlopokon haladna végig, és a San Francisco – Los Angeles vonalon mindössze 24,5 km fúrt alagútra lenne szükség
• Teljesen légmentes vákum alagút ami nem más, mint egy alacsony légnyomású, légsűrűségű cső.
• A Kantrowitz korlát is felvet pár problémát, ha a kapszula szinte kitölti a csövet, akkor tolja maga előtt a levegőt nem lehetséges az elvárt sebességű száguldás, nagy átmérőjű cső építése pedig nem igazán gazdaságos. Elon javaslata kompresszor, ami a kapszula elején beszívja a végén kifújja a levegőt. Ezzel egy másik problémát is megoldana egy csapásra. Ilyen sebességnél kerekeknek nincs értelme, a mágneses lebegtetésű pálya drága, egy speciális légpárna lehet a megoldás.
• Következő kérdés a meghajtás. A kapszula nem tudna akkora aksit magán cipelni, ami ekkora távon kitartana, javaslat a külső motor, hasonló lenne, mint amit a Tesla S modellben is használnak, csak kiterítve. Ez adna egy lökést a kapszulának 100 km-ként, azaz mindössze 5-6 db-ra lenne szükség a teljes 600 km-es pályán.
• 30-120 másodpercenként indulna egy-egy 28 utast szállít kapszula, óránként 840, évente 7,4 millió embert tudna szállítani, becsült megvalósítási költség 6 milliárd dollár, 20 dolláros menetjeggyel 20 éves megtérülés
• A kapszulák követési távolsága 37 km lenne, csúcsidőben 40 kapszula száguldozna folyamatosan
• Két típusú kapszula készülhet: egy személyszállító (28 fő) és egy személyek (28 fő) mellett 3 db személyautó szállítására is alkalmas modell
• A Hyperloop csőben 100 Pa lenne a légnyomás, így a légellenállás az ezrede lenne a tengerszinthez képest, kb. mintha 30.000 méteren repülnénk, a kapszula így közel hangsebességre gyorsulhatna

• A kapszulákban az utastér elég szűkös lenne, a kapszula tervezett szélessége mindössze 135 cm, magassága 110 cm. Azaz oldalról kellene beszállni és félig fekvő pózban, hátradöntött üléstámlával bemászni. Ilyen sebességnél WC-re mászkálás sincs. 30 perc, mondjuk nem hosszú idő, de kínos lehet félúton egy baleset.
• A kapszula önsúlya 3100 kg, de a 28 utassal megpakolva is elég lenne 135 lóerő teljesítmény a légellenállás leküzdésére.
• A kompresszorok javasolt teljesítménye: 436 lóerő.
• Egy kapszula becsült gyártási költsége: $1.350.000

• A pálya, a cső tervezett átmérője: 223 cm. Kapszula / cső keresztmetszet terület aránya: 36%, átmérő arány 60%
• Nem a föld alatt, hanem 6-30 méter magas pilléreken futna a pálya. 30 méterenként egy, összesen 25.000 oszlop.
• A számítások szerint a 25.000 cölöpre szerelt napkollektor 2,5-3x annyi energiát tudna előállítani, mint a Hyperloop szükséglete.
• A Szilícium-völgyben és Los Angeles környékén lenne pár „kanyargósabb” szakasz (kanyarsugár 1,6 km alatt), ahol csak 480 km/h sebességig gyorsulna a Hyperloop. Egyik tervezési korlát, hogy a pálya egyetlen szakaszán sem hathat 0,5g oldalirányú gyorsulásnál nagyobb erőhatás az utasokra. Mondjuk ez sem kevés.
• Az egyenes szakaszra érve (min. kanyarsugár 4,8 km felett) a Hyperloop max. 1g mellett 1200 km/h sebességig gyorsítaná a kapszulákat.
• Míg a kapszulák összköltsége, mindössze 54 millió dollár , addig a pálya megépítésének becsült költsége ennek százszorosa 5,4 milliárd dollár (1200 Mrd Ft).