Kínai piramisok

Aztán apránként kiderül, még saját bolygónkat, saját történelmünket sem ismerjük igazán. Az előkerült leletek összezavarjék és felborítják a biztosnak hitt eddigi tudást, és bizony sokan nem tudnak mit kezdeni az új információkkal.
Ezek közé tartozik a kínai piramisok felfedezése is.
A második világháborúban kifejlődött légi fényképezést leginkább az ellenséges területek feltérképezésére használták. 1945-ben, James Gaussman amerikai pilóta Kína felett készített felvételeket, melyek elemzésekor meglepődve fedezték fel a piramisokat Xi'an városától úgy 30 kilométerre. Az eredeti fénykép (balra) amelyről  1947-ben értesült The New York Times és amely alapján cikket  közölt az akkor mégcsak feltételezett piramisról. Szakmai körökben csupán gúnyos mosolyt váltott ki a cikk, mivel mivel elképzelhetetlennek tartották, hogy Kínában is épült az egyiptomi piramishoz  hasonló építmény.
Azóta a város környékén több mint 100 piramist fedeztek fel.  A legnagyobb piramis alapjainak méretei : 219X230 méter és ez nagyon hasonló az  az egyiptomi Kheopsz piramis méretéhez, ami 230X230 méter.   Magassága kevesebb, az egyiptomiénál, mivel az építéséhez felhasznált agyag és föld keveréke nem tette lehetővé meredekebb oldafalak építését.
A pontosabb vizsgálatokat eddig a kínai hatóságok eddig nem engedélyezték, mivel ebben a körzetben titkos katonai kétesítmények és kísérleti telepek vannak, ezért a piramisokat is magukban foglaló területet tiltott területnek nyílvánították.
A piramisok építésének idejét eddig nem tudták pontosan meghatározni, de budhista szerzetesek saját hagyományaik és régi írások alapján 5000 évesnek mondják. Ez érdekes egybeesés az egyiptomi piramisok építésének korával. Egyes feltevések szerint,  már akkor is volt valamilyen kapcsolatok az egyiptomi és a kínai civilizáció közt.
Építésük pontos célja egyik helyen sem ismert, viszont egyes piramisok  tájolása hasonló a gízai piramisokhoz, igazodik az orion csillagképhez. Ezek pontos vizsgálata még hátra van. A kínai kormányzat 2050-ig zárolta a területen végezhető régészeti kutatásokat. így egy darabig várni kell az új információkra.
A piramisok közt létezik egy 20 méter magas kőpiramis, amely jóval kisebb a földből építetteknél. Ennek oka talán az, hogy kőből kevesebb van ezen a vidéken, mint földből. 

A monumentális piramis 250 méter magas, és 700 000 munkás vett részt az építésében. Elkészülte után a felszínét beültették fákkal és fűvel, hogy természetes hegynek nézzen ki. Amikor a sír építését befejezték, mindenkit, aki tudta, hol a bejárat, élve eltemettek. A mesterséges hegy gyomrába rejtették a császár kőből faragott szarkofágját, amit a világ kicsinyített mása veszi körül: található a sírban egy folyó is, amely víz helyett higanyt tartalmaz és egy szerkezet tarja állandóan mozgásban. A sírt különféle trükkös csapdákkal szerelték fel a sírrablók távol tartása érdekében.