Vas szobor égi alapanyagból

Egy 1938-ban Tibetben felfedezett ezer éves buddhista szoborról kiderült, hogy egy ritka ataxit meteoritból készítették. A "vasember" nevet viselő 24 centiméter magas 10 kilogramm súlyú szobor Vaisravana (tibetieknél Jambhala) istent ábrázolja. Antropológusok szerint a relikvia mind a buddhista, mind az valamivel korábbi Bon-kultúra stílusjegyeit magán viseli.

A szobrot a német zoológus, Ernst Schäfer által vezetett expedíció fedezte fel 1938-ban. Az expedíció egyik érdekessége, hogy Heinrich Himmler, az SS vezére finanszírozta, egyes források szerint a csapat tagjai mindannyian az SS kötelékébe tartoztak, ezzel egyfajta Indiana Jones-i fordulatot adva a történetnek. Később Schäfer azzal védekezett, hogy az SS támogatását csupán tudományos munkája, a tibeti élővilág és antropológiai kutatásának előbbre vitele érdekében fogadta el. A történészek szerint Himmler támogatása azon a hitén alapult, hogy az árja faj eredete Tibetben található.

A szobrot átszállították Németországba, ahol egy magángyűjtemény darabja lett és csupán 2007-es elárverezéskor bukkant újra fel, ezt követően, az új tulajdonosnak köszönhetően vált tanulmányozhatóvá, aki a Stuttgarti Egyetem szakértőihez fordult. A szobor eredetét elsőként Dr. Elmar Buchner csoportja vizsgálhatta meg. "Egészen biztos voltam benne, hogy egy meteorit, első pillantásra, már 10 méterről egyértelművé vált számomra" - idézte fel Buchner az első találkozást a relikviával. Elemzésük megállapította, hogy a szobor anyaga egy ataxit, a vasmeteoritok ritka csoportja, melynek fő jellemvonása a magas nikkel és kobalt tartalom. A vasmeteoritoknak csupán 1 százaléka ataxit, gyakorlatilag ez a legritkább meteorit típus. Számos kultúrában a meteoritokra az égi, konkrétan az isteni tevékenység jeleként tekintenek. Az ősi inuit eszkimók egyes kései és ékszerei is vasmeteoritokból készültek, ezek eredetét azonban rendszerint nagyon nehéz felderíteni. Ezért is meglepő, hogy a "vasember" esetében egy adott eseményhez tudták kötni az alapanyagot. "A szobrot a Chinga meteorit egy töredékéből faragták ki, ami körülbelül 15.000 évvel ezelőtt ért földet Mongólia és Szibéria határvidékén" - magyarázta Buchner. "Bár az első törmeléket hivatalosan 1913-ban aranyásók fedezték fel. úgy véljük a szóban forgó ataxit töredéket sok-sok évszázaddal korábban gyűjtötték be"

Buchner szerint a szobor a 11. századi Bon-kultúrából eredeztethető. Ami az értékét illeti, Buchner kiemelte, hogy ez az egyetlen ismert emberi alak ábrázolás, amit meteoritba faragtak. "Nincs semmi amivel összevethetnénk, ha az értékét szeretnénk megbecsülni. Ha a korával kapcsolatos becsléseink helytállóak, és a szobor megközelítőleg ezer éves, akkor felbecsülhetetlen értéket képviselhet"