Tulajdonképpen kié a córdobai mecset-katedrális?

A katedrális neve miatt már bepanaszolta a katolikus egyházat a dél-spanyolországi Andalúzia tartomány turisztikai hivatala is. A hivatal úgy véli, az egyház el akarja törölni a turisták tömegeit vonzó műemlék iszlám múltját.
Az andalúz turisztikai hivatal szerint a műemlék tulajdonosa, a római katolikus egyház azzal, hogy weboldalán, szórólapjain és a belépőjegyeken is córdobai katedrálisnak nevezi a templomot, összezavarhatja azt az évente több mint egymillió turistát, aki a „nagymecset” látogatására érkezik.

Rafael Rodriguez, a hivatal vezetője szerint úgy tűnhet, az egyház el akarja törölni a műemlék muszlim múltját. Rodriguez kultúrák és civilizációk találkozási pontjának nevezte a nagymecsetet.

A katedrális a viták középpontjában áll 2006 óta, amikor a katolikus egyház a saját tulajdonaként és egyetlen objektumként jegyeztette be a földhivatalban a világörökség UNESCO-féle listáján is szereplő komplexumot.

Egy internetes petíció, amelyet eddig 80 ezren írtak alá, azzal vádolja az egyházat, hogy kisajátítja magának a műemléket és elhomályosítja annak iszlám múltját.

A petícióhoz nyílt levélben csatlakozott szerdán a város öt volt baloldali polgármestere, akik szerint az egyház kisajátította magának a város védőszentje, Szent Rafael emlékművét és a teret is, ahol áll. A felhívást nem írta alá a spanyol város jelenlegi jobboldali polgármestere.

Az épület eredetileg egy vizigót keresztény templom volt Szent Vincének szentelve, amely egy római Janus-templom helyén állt. Amikor a vizigót királyság áttért az iszlámra, a templomot megosztották a keresztények és a muszlimok között.
Amikor az arab Umajjád dinasztia egyik száműzött hercege, Abd al-Rahman az Ibériai-félszigetre érkezve 755-ben legyőzte Andalúzia kormányzóját, elhatározta, hogy olyan mecsetet építtet, amely felveszi a versenyt a mekkai nagymecsettel. Megvásárolta az épület keresztény részét (egyúttal engedélyezte számukra, hogy romos templomaikat újjáépítsék). A mecset két évszázadon keresztül épült, végül 987-ben készült el.

Az egyház arra hivatkozik, hogy a templom neve a 13. század óta Szűz Mária Córdobai Katedrálisa. Öt évszázados mór uralom után ekkor foglalta vissza a várost III. Ferdinánd király, ezután építették át a mecsetet.

A műemlékben, amelyet a város önkormányzata córdobai mecset-katedrálisnak hív, ma is együtt láthatók az iszlám imahely vörös-fehér csíkos árkádjai, ragyogó márványoszlopai és a katolikus templom gazdag reneszánsz és barokk dekorációi.