Várrom Lanjarónban

Spanyolországban Lanjarón várost nem, de a róla elnevezett ásványvizet szinte mindenki ismeri, pedig a lanjaroni  vár a  múltban fontos szerepet töltött be a mórok és a keresztények közti harcokban 

Alpujarra a Sierra Nevada hegység déli, tenger felőli oldalán lévő terület, amit a 14.-15. szézadban szinte kizárólag mórok laktak.  A hegyes völgyes területet nehéz megművelni, ezért a mór idők előtt majdnem lakatlan volt. A mór hódítással együtt jöttek azok az az új hazát kereső,  az afrikai Atlasz hegység viszonyaihoz szokott arabok, akiknek nem volt idegen a nehezen járható hegyvidék. Hamar alkalmazkodtak az afrikainál hidegebb klímához és teljesen belakták a vidéket.

 

Alpujarrai táj

Lanjarón várát a 13. század körül éptették a mórok az északról délre vezető út ellenőrzésére.  A 14. században a kasztíliai keresztény csapatok rendszeres betörései miatt megerősítették.
1492-ben Granada keresztény kézre került. A város átadásának egyik feltétele az volt, hogy a tartományban élő, ekkor még többségben lévő muszlim lakosság megtarthassa vallását.

A hatalomváltás után a lanjaroni vár a korona birtokába került. Most már a keresztények tudták innen ellenőrizni és zaklatni a mór lakosságot, ami az ott élő móroknak nem igazán tetszett. 
1500 március 8-án fegyvert fogtak és visszafoglalták a várat. Ez viszont a katolikus királyoknak nem tetszett, úgyhogy jelentős csapatokkal személyesen indultak visszaszerzésére.
A jelentős túlerő beszorította és kilátástalan helyzetbe hozta a védőket, akik tudták milyen kegytlen halál vár rájuk ha megadják magaukat.  A 300 védő megadás helyett az öngyilkosségot választotta, és a vár ormáról ugrottak le a mélybe.

Granada átadásakor kötött egyezményt a keresztények a további 70-80 évben sem tartották be,  a mórok számára egyre nehezebben betartható rendeleteket hoztak. 1586-ban Alpujarra lakossága fellázadt és több mint két évbe telt a keresztényeknek leverni a lázadást, úrrá lenni a helyzeten. 

 

A lázadás leverése után a mór lakosségot elűzték, de minden faluban hagytak egy-két családot, hogy az északról betelepített spanyol parasztoknak megtanítsák a hegyvidéki gazdálkodást.
Alpujarra régió urai nem örültek ezeknek az újonan betelepített spanyoloknak, akik szépen tudtak imádkozni, de nem voltak olyan szorgalmasak mint a kitelepített mórok  

A vár állapota fokozatosan leromlott,  katonai jelentőségét elveszítette, 1638-ban Pedro López de Calo, megóvó gondnokságért cserébe öt életre (öt generációra) megkapta a lanjaróni kastélyt  
A 18. században állapota tovább romlott szerepe már csak a közelben épülő házak építőanyag ellátásában volt. Innen vitték a köveket az építkezésekhez.

Ezt az 1800-as évek végén megtiltották, de még több mint száz évig  nem történt semmi. 2010 után kezdték el a helyreállítást.
Napjainkban Spanyolországban az ásványvze miatt ismerős a Lanjaron név

Lanjaron 6 forrását  1830 óta palackozzák. Párizsban 1876-ban került bemutatásra, ahol ezüst érmet nyert. Azóta töretlen népszerűsége.