Az a csalfa hit miszerint tudomány már megismerte az emberiség történelmét egyre halványabbá válik.

Az Egyiptommal kapcsolatos leletek feldolgozása során kiderült, át kell írni Egyiptom ősi történeteét. Valamilyen államforma már 11000 évvel korábban létezett és a a piramisokat sem 4500 éve építették, hanem 7000 éve már álltak.

Létezik egy ősi papirusz, az úgynevezett Torinói Királylista, vagy más néven Torinói Királyi Kánon, ami számos kérdést vet fel.
Az írás az egyiptomi uralkodók nevét, uralkodásuk idejét, sorolja fel a kezdetektől.
A papíruszt 1822-ben Bernardino Drovetti vásárolta az ősi egyiptomi fővárosban, Thébában. A szállításhoz a tekercset összehajtogatta, ami így apró darabokra töredezett. Az eredetileg 1,7 méter hosszú, 41 cm széles tekercsnek jelenleg 160 apró részlete ismert, amit az Egyiptomi történelemmel foglalkozó régészek igyekeznek összeilleszteni. Most újabb darabjait találták meg a torinói Egyiptomi Múzeumban Olaszországban, de a tekercs fele még így is hiányzik.

Az összerakott és lefordított részek részek más megvilágításba helyezik az egyiptomi történelem homályba vesző múltját.
A Torinói Királylista szerint a kezdetekben Egyiptomban félig ember, félig isten lények uralkodtak, akik a Shemsu Hor (Hórusz társa) nevet vagy címet viselték. A leírás szerint nem Ménész fáraó volt az első uralkodó úgy 5000 éve, hanem már 11000 éve "félistenek" uralkodtak a Nílus völgyében.

Cecil Mallaby Firth angol régész 1907-ben fedezett fel egy sírkamrát, benne több tárgy mellett egy festett strucctojást  melynek rajzok vannnak a felületén. Az egyik oldalán növények és struccok, míg a másik oldalon a Nílus és a gízai nagy piramisok láthatók.
Ez azért különös, mert a kutatók szerint a 96-os sírban talált emberi maradványok, ahol a strucctojást megtalálták, az első Nagada kultúra előtti időkbe nyúlnak vissza, ami 6-7000 éve létezett. Vagyis a piramisokat ennél korábban építették.
A strucctajás Egyiptom déli részén a Núbiai Múzeumban látható.

A stuctojás rajzai és Nílus völgy
 

Az újabb leletek előbukkanásával meséknek, mondáknak hitt történetekről derül ki, hogy valós alapokon nyugszanak. Előbb-utóbb a titokzatos Atlantiszról is kiderülhet, hogy valóban létezett. Az egyiptomi civilizáció korának több ezer évvel korábbra datálása még azt a feltevést is igazolhatja, hogy az egyiptomi kultúra gyökerei Atlantiszról származnak.

Atlantisz történetét Platon görög filozófus és történetíró i.e. 560-ban tett egyiptomi utazása során hallotta Szaisz város papjaitól, akik szerint 9000 évvel korábban egy természeti katasztrófa pusztította el Atlantisz virágzó civilizációját.