Valencia turista szemmel

Egy nyári Valenciai kirándulás felidézése képekben.

Közel 700 km autózás után, estefelé értünk Valenciába. Az elõre lefoglalt szálló keresése közben, akaratunkon kívül, keresztebe kassul bejártuk a belvárost, mármint amerre kocsival is lehetett menni. Úgy hogy másnap, mikor gyalog is nekiindultunk, sok elõzõ este látott utcát fedeztünk fel. Ez jó volt, könnyebben tájékzódtunk.

A belvárosban az egyik központi helyen lévõ tér sarkán fedeztük fel ezt a házak közé beszorított templomot.

 

 

A külsejébõl ítélve, valamilyen "futottak még" kategóriájú templomnak gondoltuk. Aztán mikor beléptünk, kellemes meglepetés ért.

 

 

Hatalmas belsõ tér, az oltár felett kékre festett menyezet, gazdag díszités.

 

 

Valamelyik szentnek a könyökbõl levágott keze, ereklyeként kiállítva,

 

 

Aranyból ezüstbõl és platinából készült ereklye tartó, hatalmas értéket képvisel.

 

 

A templom elõtti maketen azért már lehet látni az impozáns méreteket.

 

 

Az elõzõ évszázadokban a jó láthatóság úgy látszik nem volt fontos követelmény. Hiába jártuk körbe a falakat, a szomszédos házak olyan közel vannak, hogy nem találtam alkalmas helyet a fényképezésre. A templomot úgy körbe építették, hogy a déli oldalon, csak erre a falra van némi rálátás. (Ez is néhány öreg ház lebontásának az eredménye.)

 

 

Többször keresztül mentünk rajta, meg is szerettük ezt a belvárosi teret.

 

 

A következõ látnivaló a múlt század elején épült vásárcsarnok.

 

A vasszerkezetû tetõ, Eiffel munkáira vall. Az eladótérben lüktet az élet.

 

A szûk utcákon nem csak turisták, hanem a helybeliek is nagyszámban vannak.

 

A horchate, mandulatejbõl készült népszerû ital. Oly annyira népszerû, hogy a már  száz éve nyitott bolt, ma is jól prosperál.

 

Egy pillanatra belestem, milyen is lehet egy ilyen üzlet belülrõl.

 

Hát, van egy hangulata.

A kora délutáni óra itt nem forgalomnövelõ tényezõ. Esténként állitólag be sem lehet férni.

 

Elindultunk az új városrész felé, de búcsuzóul vetettünk még egy pillantást a kedvenc terünk sarkában álló templom együttesre.  Most, hogy már a makettjét is láttuk, sokkal jobban tudtuk érzékelni a méreteket.

 

Most átlépünk egy másik világba, pedig ugyan az a város.

Az új negyed futurisztikus épületei.

 

 

Fantasztikus formák

 

 

Merész vonalu lakóépületek,

 

 

és a tenger élõvilágát bemutató hatalmas akvárium épülete. (Ezt sajnos idõ hiányában nem tudtuk megnézni.)

 

 

Ezen a napon még várt ránk 550 km, hogy a következõ lefoglalt szállásra érjünk. Fájó szívvel indultunk el a sok kihagyott látnivaló miatt.

De hát kalandra fel! Ez még csak az elsõ nap! Még ezer féle látnivaló vár ránk! Ha mindenhol mindent meg akarunk nézni, egy élet sem elég, nem hogy szûk másfél hét! (gyõzködtük magunkat)

forrás: http://rajnoha.alon.hu/blog2.php/2012/07/05/valencia