Üzemanyag az űrből

Bár az amerikai lakosság kisteherautói is hektoliterszámra égetik a drága benzint, az Egyesült Államokban valójában nem a cowboyok fogyasztják el a legtöbb üzemanyagot, hanem a katonaság. Az olajár növekedése arra készteti a Pentagont, hogy alternatív energiahordozók után nézzen. Mivel az amerikai hadsereg a világ minden táján jelen van, kézenfekvőnek tűnt az űr felé fordulni, ahonnan a Föld összes pontja elérhető, és rádióhullámokkal le tudják sugározni az energiát a hadi eszközökre.

Az Egyesült Államok Haditengerészeti Kutató Laboratóriuma (NRL) olyan megoldást épít, amellyel az űrben begyűjtik a napenergiát, és azt továbbítják a földi eszközökre. Az űrbéli utántöltéssel többé nem kell majd üzemanyagszállítókat küldeni a veszélyes területekre, és hosszabb küldetéseket tudnak tervezni, mert a járműveknek nem kell visszatérniük a bázisra tankolni.

Az NLR két prototípust próbált ki, amelyek réteges modulokból állnak. Az egyikben egy fotovoltaikus réteg gyűjti be a napsugarak energiáját, a középső konvertálja át rádióhullámmá, az alján elhelyezett antenna pedig továbbítja azt a földi célpont irányába. A modulokat űrbéli robotokkal akarják összekapcsolni, hogy végül egy körülbelül 1 kilométer átmérőjű óriási naperőművet kapjanak. A másik típus nyitott szerkezetű, amellyel koncentrálni tudják a napfényt, és ezáltal nagyobb hatásfokot érnek el.

Az űrbéli kollektorok több energiát gyűjtenek be, mint a földi telepítésűek, mert folyamatosan működnek, az időjárástól függetlenül. Magáncégek is érdeklődnek az űrbéli áramtermelés iránt: egy kaliforniai energiacégnek már szerződése van arra, hogy a Solaren nevű cégtől 2016-ban űrbéli áramot venne át, a japán Shimizu pedig egy 17 ezer kilométer hosszú áramtermelő sávot építene ki a Hold egyenlítője körül, hogy befogja a Nap erejét.

Forrás: http://www.wired.com/dangerroom/2014/03/space-solar/