Bevándorlás: se kiköpni, se lenyelni?

Egyre inkább úgy tűnik,  pár uniós ország nem tud mit kezdeni a bevándorlás jelenségével. Hiába üt meg egyre inkább bevándorlás ellenes hangot a brit kormány, a szigetországba érkezők száma egyre nő, ráadásul több kutatás szerint is az érintett országok gazdaságának, például a németnek igencsak jót tesznek az érkezők.

Kezdjük Németországgal, annál is inkább, hiszen a Zentrums für Europäische Wirtschaftsforschung (ZEW) nevű intézet tanulmánya szerint a németeknél minden külföldi állampolgár átlagosan fejenként 3300 euróval több adót és járulékot fizetett be az államkasszába, mint amennyit az állam rá költött. (ez egy 2012-es adat).

Ha abból indulunk ki, hogy 6,6 millió külföldi él Németországban, akkor egy egészen húzós 22 milliárd eurós összeg jön ki, ami mind a német költségvetés egyenlegét javította. A németeknek tehát nem hogy pénzükbe nem kerül az unión belüli migráció, hanem egyenesen sokat profitálnak belőle – gazdasági értelemben legalábbis mindenképpen.

A tanulmány egyébként azt írja, hogy a jelenség egyáltalán nem újdonság, már korábban is tudni lehetett, hogy a külföldiek többet hoznak, mint amennyibe kerülnek, az azonban újdonság, hogy az egy főre eső nettó befizetések összege tíz év alatt több mint másfélszeresére emelkedett.

A kevesebb adó ellenére is jobb a mérleg

A tanulmányt ismertető Spiegel megjegyzi, hogy a kutatás annyiban még negatív irányban torzít is, hogy csak azokat veszi figyelembe, akiknek nincs német útlevelük, azokat a migránsokat már nem, akik időközben megszerezték az állampolgárságot, ami azért nem mindegy, mert ez a csoport felmérések szerint még sikeresebb is gazdaságilag, mint a külföldi állampolgárok.

Érdekesség, hogy ugyan a migránsok kevesebbet adóznak (fejenként évi 700 euróval), ugyanakkor a nettó egyenleg mégis kedvezőbb, mint a németeké, mert fiatalabbak, azaz kevesebb azok száma, akiknek nyugdíjat kell fizetni. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy míg a nettó befizetők aránya köztük 67 százalék, a németek között „csak” 60.

Mindeközben a briteknél…

Közben Nagy-Britanniában kiderült, hogy hiába a bevándorlás ellenes kormányzati retorika, nem hogy csökken, hanem tovább nő a bevándorlók száma a szigetországba. A brit statisztikai hivatal (ONS) negyedéves becslése szerint a júniussal zárul tizenkét hónapban nettó 260 ezer új bevándorló érkezett Nagy-Britanniába, míg egy évvel korábban ez a szám 182 ezer volt.

Nem meglepő módon (ugye januárban járt le Romániával és Bulgáriával szembeni brit korlátozás) elsősorban a románok és a bolgárok özönlenek, a 45 ezer fős növekedés egyharmadát ők tették ki, a becslések szerint míg egy évvel korábban 18 ezren érkeztek ebből a két országból, addig az elmúlt 12 hónapban 32 ezren.

Más kérdés, hogy még mindig az Európai Unión kívül bevándorlók vannak többségben, hiszen az 583 ezer bevándorló 47 százaléka tartozik ide, míg az uniós országokból 39 százalék érkezett, 14 százalék pedig brit állampolgár volt. A becslés szerint 21 ezernél valamivel több magyar állampolgár kért társadalombiztosítási kártyát (egy évvel korábban ez a szám 26 ezer volt).

Kínos pillanatok a kormánynak

Ezeknek az adatoknak aligha örül David Cameron és kormánya, hiszen a kormányfő azt ígérte, hogy még a mostani parlamenti időszakban pár tízezerre szorítja le a bevándorlók számát, ám ezen adat szerint a bevándorlók száma 16 ezerrel még nőtt is a 2010-es évhez képest (akkor tartottak legutóbb parlamenti választást Nagy-Britanniában).

A British Future nevű kutatóközpont igazgatója szerint teljesen értelmetlen úgy tennie a kormánynak, mintha a bevándorlás tendenciája abba az irányba tartana, amelybe ők szeretnék.

„A kérdés most már az, hogy mi lesz most, miért történik mindez és mihez kezd vele a kormány. Nyilvánvaló, hogy nem tudják tartani a kitűzött célt. Részben az Európai Uniós bevándorlás miatt, de oka ennek az Unión kívülről érkező hullám is” – fogalmazott Sunder Katwala.

Húsz milliárd font plusz befizetés

Az University College London (UCL) két kutatójának tanulmánya szerint a brit gazdaság nagyon jól járt és jár az európai uniós társállamokból, köztük a közép- és kelet-európai EU-tagországokból érkezett munkavállalókkal.

A véglegesen, vagy ideiglenesen a szigetországban tartózkodó külföldiek ugyanis 2001 és 2011 között több mint 20 milliárd fonttal többet fizettek be a brit költségvetésbe, mint amennyit a szociális ellátó szolgálatoktól igénybe vettek, emellett olyan mennyiségű és minőségű produktív szaktudást hoztak magukkal, amelynek oktatási költsége összesen 6,8 milliárd fontjába került volna Nagy-Britanniának.

A konkrét bevételek tekintetében is pozitív a szaldó, hiszen a vizsgált évtizedben a 15 régebbi EU-tagállamból érkezők 64 százalékkal, a 2004 óta felvett közép- és kelet-európai uniós országokból Nagy-Britanniába települt munkavállalók pedig12 százalékkal több adót fizettek be a brit költségvetésbe, mint amennyit onnan szociális ellátás formájában igénybe vettek.

Ráadásul a legtöbb Nagy-Britanniába érkező uniós munkavállaló 43 százalékkal kisebb valószínűséggel folyamodik állami szociális ellátásért vagy adókedvezményért, mint a britek, és 7 százalékkal kisebb eséllyel él rászorulóknak fenntartott szociális bérlakásokban.

A 2004-ben csatlakozott tagállamokból (így Magyarországról) érkezett munkavállalók igen nagy arányban találnak munkát maguknak, ötből négyen dolgoznak (egészen pontosan 81 százalékuk), míg a britek esetében ez csak 70 százalék.
A két tanulmány adatai azt mutatják, a politika és a gazdaság érdekei eléggé elválnak egymástól, vagyis  egy dolog a politikai szólam, egy másik pedig a gazdasági realitás – márpedig a helyzet úgy áll, hogy a németeknél és a briteknél is pozitív a gazdasági szaldó.

határátkelő