.

Túlméretes dinoszaurusz lábnyomára bukkantak a Góbi sivatagban



A valaha felfedezett legnagyobb dinoszaurusz-lábnyomok közé tartozik az a lelet, amelyet a Góbi sivatagban fedezett fel egy közös mongol–japán tudományos expedíció – jelentették be a kutatók

 

A hatalmas lábnyom 106 centiméter hosszú és 77 centiméter széles, a szakemberek szerint valószínűleg egy titanoszauruszhoz tartozik – olvasható a Phys.org tudományos hírportálon. 

E dinoszaurusz-csoportba Földünk legnagyobb testű állatai tartoztak, a nyomot hagyó példány például a szakértők szerint legalább 30 méter hosszú és 20 méter magas lehetett. A geológiai réteg korát - amelyben a fosszíliát felfedezték - 70 és 90 millió év közé teszik a paleontológusok. 

Ritka felfedezésről számolhatunk be, hiszen a lábnyomfosszília kiválóan megőrződött, több mint egy méter hosszú, és még a karmok lenyomatai is látszódnak”  – írta az Okajamai Tudományegyetem a kiadott sajtóközleményben.

A felfedezést bemutató tanulmányt a japán intézmény és a Mongol Tudományos Akadémia közösen jegyzi. 

Sikeresek voltak, mégis kevés nyomot hagytak maguk után

A titanoszauruszok közé tartoztak a legnehezebb élőlények, amelyek valaha a Földön jártak. Termetüket jól érzékelteti, hogy nevüket a görög mitológiából ismert óriások, a titánok után kapták. 

A titanoszauruszok a sauropodák utolsó nagy csoportját képviselték a kréta–tercier kihalási eseményt megelőzően, körülbelül 90–65 millió évvel ezelőtt, és koruk domináns növényevői voltak. Bár a csoport elterjedtnek és sikeresnek számított, viszonylag kevés fosszíliát találnak a szakemberek. Csak az utóbbi időben kerültek elő a durván 50 titanoszaurusz-fajhoz tartozó koponyák vagy aránylag teljes csontvázak. 

A valaha élt legnagyobb titanoszauruszt még 2014-ben ásták ki Argentínában. A talált csontok alapján a dinoszaurusz 40 méter hosszú és 20 méter magas lehetett. 77 tonnát nyomott, vagyis olyan súlyos volt, mint 14 afrikai elefánt, és néhány tonnával nehezebb, mint a korábbi rekorder, az Argentinosaurus. 
 

Érdekes megfigyelni, hogy az állatvilág óriásai a növényevő fajokból kerülnek ki.  Az elefántok, a tengerekben a bálnák nem húsevő ragadozók, mégis hatalmasra nőnek.

A titanoszaurusz is növényekkel táplálkozott, úgy ért el  hihetetlennek tűnő méretet. A természet igyekszik az egyensúlyi állapotra, ezért a növényevők ellenlábasaként létrehozta a ragadozó fajokat. Ezek megakadályozták más fajok túlszaporodását, a dögevők felfalták az elhullott állatokat, fenntartották az egyensúlyi állapotot.
Úgy tűnik, a dinoszauroszok korának évmilliói alatt a préda és a rájuk vadászó húsevő állatok növekedése versenyben volt egymással. 
A nagy, behemót óriásokat a ragadozók csak úgy tudták elejteni, ha ők is felnőttek a feladathoz. Jó példa erre a Tyrannosaurus rex, amely a maga  12-13 méter hosszával,  6-8 tonnányi súlyával kora csúcsragadozójának számított.
 

Gyors mozgásával, méretes termetével sikerrel vadészhatott a nála nagyobb méretű dínókra is.
Címkék: 

 

Webcam Fuengirola

csak egy kattintás és élőben nézhető a fuengirolai tengerpart



Vár a Costa del Sol