Trasmoz, a megátkozott spanyol falu

A hófödte Moncayo hegy lábánál van egy pici falu Spanyolországban, alig egyórányira Zaragoza városától, amit 1511-ben megátkozott a pápa.

 
Trasmoz történelme a mór időkig nyúlik vissza.

Az ibériai mór uralom csúcspontján a település  fejlődésnek indult. Ebben az időben békében laktak itt egymás mellett kersztények, zsidók, mórok. Az Ibériai-félsziget északi részén kezdődő és az ezredforduló után felerősodő reconquista (a mórok kiűzése) folyamán azonban a falu kersztény kézre került. Az egyház nem szerette a más vallásuakat, igy azok apránként elhagyták szülőfalujukat.
A mór és keresztény uralom határán fekvő Trasmozban az 1100-as évek végén erős vár épült, mely az Aragóniai-királyság területét védte. A terület az aragón nemesek közt többször is gazdát cserélt, de mindig a királyhoz hű családok tulajdonolták. 

A 13. században a kastély urai pénzhamisításba kezdtek. A falu lakói furcsállották, hogy az egyik épületből különös zajok hallatszanak. A pénzverő gép hangjai gyanúsak lettek. Ekkor terjesztették el azt, hogy az épületben boszorkányok és varázslók zörgetik a láncaikat, éjjelente pedig a bájital főzésére alkalmas üstöt kovácsolnak.

Trasmoz világi terület volt, azaz nem tartozott a katolikus egyház uralma alá. Egy királyi rendelet alapján nem kellett adókat és egyéb járandóságokat fizetnie a közeli Veruela monostornak. Amikor a boszorkányokról szóló pletyka terjedni kezdett, a monostor apátja döntő lépésre szánta el magát. Hatalmát felhasználva közbenjárt a közeli Tarazona püspökénél, hogy az közösítse ki az egész falut. Az apát ezzel a lépéssel akarta megbüntetni a teljes lakosságot.
 
A kiközösítés azt jelentette, hogy Trasmoz lakói nem gyónhattak, illetve nem vehették magukhoz a katolikus egyház szentségeit. A településen élő gazdag keresztények és a még ott élő arabok és zsidók, egyáltalán nem mutattak megbánást, holott ez lett volna az egyetlen út a kiközösítés megszüntetésére. A vita a közeli monostorral tovább folytatódott, és akkor ért csúcspontjára, amikor az apát elvezette a vizet Trasmozból. Pedig korábban még fizetett is érte, hiszen a Veruela monostor Trasmozból kapta az ivóvizet.

Pedro Manuel Ximenez de Urrea, Trasmoz akkori ura harcot hirdetett, s fegyverrel indult a monostor ellen. Már-már kirobbant a háború, amikor II. Ferdinánd aragóniai király hírét vette a konfliktusnak. Előbb meghallgatta a harcban álló feleket, majd Trasmoznak adott igazat.

A katolikus egyház ezt a kudarcot már végképp képtelen volt elviselni.  1511-ben II. Gyula pápa engedélyezte, hogy a Zsoltárok könyvének 108. énekét kántálva kiátkozzák a falut. Azt állították, hogy Trasmoz összes lakóját elvarázsolták a boszorkányok. Mivel a kiátkozás pápai engedéllyel történt, az átkot csakis pápa oldhatná fel. Trasmoz lakói erre mind a mai napig hiába várnak.

A boszorkányok hagyománya ma is él Trasmozban. Minden év ben megtartják a Feria de Brujeria fesztivált. Ekkor a piacon olyan krémeket és italokat lehet vásárolni, amelyeket a Moncayo hegy környékén gyűjtött gyógyító és hallucinogén gyógynövényekből állítanak elő.

A színészek felelevenítik a régmúlt történéseit, a boszorkányok elfogását és kínzását. Ilyenkor megválasztják az év boszorkányát.
Ezt a címet legutóbb a kastélyt felügyelő, amúgy állandó trasmozi lakos, Lola Ruiz Diaz kapta meg, aki ugyan varázsigét nem tud, csupán csodaparfümöt készít.

Jogos a kérdés, hogy mi minden szükséges e büszke cím elnyeréséhez? Természetesen ismerni kell a gyógynövények tudományát, valamint részt kell venni a Trasmozhoz köthető hagyományok ápolásában. Manapság boszorkánynak lenni kiváltságot jelent.

Az egykor több ezres falu lakossága folyamatosan csökken. 2011-ben csupán 58 állandó lakosa volt a településnek. Ennek ellenére az ünnepekre és a rendezvényekre mindig megtellnek az utcák turistákkall és a már máshol élő egykori lakosokkal.

A falu még él, de már új lakosok nem költöznek bele, és ha igy folytatódik a népesség csökkenése, hamarosan eggyel több lesz Spanyolországban az elhagyott, kiüresedett faluk száma.