A téli idény kezdetei Svájcban

Egy hely, ahol mindenki szívesen telelne

1864 őszén, éppen 150 esztendővel ezelőtt, eredeti ötlettel, állt elő Johannes Badrutt szálloda tulajdonos, szállodája téli forgalmának fellendítésére.  Az éppen ott tartózkodó angoloknak fogadást ajánlott, hogy a graubündeni St. Moritz csodás panorámájú helyén emelt hoteljének teraszán akár télen is napozhatnának. Ha veszít, akkor a vendégeknek nem kell kifizetniük a szállásdíjat, mi több, még az útiköltségüket is megtéríti.

Badrutt igazgató úr tudta, amit a vendégei akkor aligha: St. Moritzban évente 322 napon szavatoltan süt a nap. A fogadásokat népi hagyomány szintjén űző angol felső osztály közt hamar elterjedt a hír, és az őszi vendégek közül is sokan meghosszabbították pihenésüket. A szállóvendégek egyáltalán nem bánták, hogy elveszítették a fogadást: sokan közülük egészen húsvétig maradtak, annyira jól érezték magukat. („Mellesleg” ebben a szállodában, a Kulm hotelben 1878-ban gyulladt fel Svájcban elsőként a villanyfény.) A fogadásra mindig kész angolok 1865 tavaszán lebarnulva, mintha csak valamelyik délszaki gyarmatról érkeztek volna, tértek vissza a ködös Albionba.
Svájcban viszont – miután határain túl híre ment a fogadásnak és a pompás-napos alpesi télnek – ezzel megkezdődött a téli turizmus. Azért nem csak a szájhagyományra alapoztak, megjelentek a korabeli hírdetések is.

A minőségi szolgáltatáson és a napfényen kívül sportolási lehetőséget biztosítottak a vendégeknek, síelés, szánkózás, korcsolyázás, vagy teniszezés közt válogathattak. Alig 260-an éltek St. Moritzban, amikor 1864/65 telén megkezdődött ott a téli turizmus. Ma mintegy 5600 lakosa van a falunak, és már sok szálló várja a vendégeket. Ma is a legpatinásabb hotel a Kulm, melynek szalonja a múlt század fordulójának luxusát idézi.

Svájc azóta a téli turizmus luxus katagóriájává nőte ki magát. Az eltelt 150 évben az európai arisztokrácia és a gazdag üzletemberek sora  fordult meg itt. St. Moritz a felső tízezer kedvelt téli pihenőhelyévé vált.

A hotel limuzinja