Talán nem is tudjuk, pedig a létünk függ tőle

Nagy baj lesz, ha eltűnnek a méhek

A fejett mezőgazdaságban pusztulnak a méhek és a hasonló beporzó rovarok. Kit érdelel, mondják sokan: legalább kevesebb méhcsípés fenyeget - gondolják. Pedig tőlük függ ételeink legnagyobb része. Hiányuk láncrakciót indíthat el, amely takarmányhiány révén az álattenyésztésre is kihathat.

Elpusztult méhek

Mit csinálnak a beporzó rovarok?

Kezdjük azzal, hogy beporzónak tekintünk bármely olyan állatot, amely virágokat látogat a maga és utódai táplálása miatt, és közben virágport juttat egy egyik virágáról a másikra. Ez elengedhetetlen feltétele a növény megterményekítésének. Ezt a tevénységet végzik a rovarok,– leginkább méhek és még több ezer faj. Trópusi területeken a rovarokon kívül élnek még viráglátogató denevérek, kolibrik és olyan madarak, amik szintén segítik a beporzást.

A háziméhek jól ismert módon a hátsó lábukon gyűjtik a virágport, mintha valami zsebbe pakolnák, valójában a tapadást biztosító szőrökkel határolt foltról van szó. Az úgynevezett művészméhek haskefével rendelkeznek, mások lábaik hosszú szőreivel gyűjtenek
A módszer minden esetben ugyanaz: a testére vagy szájszervére tapadt virágport az állat eljuttatja egy másik virág termőtestére, vagyis megtermékenyíti, beporozza. A lepkéket külön érdemes még kiemelni, az éjszakai életmódot folytató fajok ugyanis kulcsszerepet játszanak néhány, sötétedés után virágot bontó növényfaj szaporodásában
 

Csak néhány példa:
A gyümölcsfák közül például az alma, a barack, a cseresznye termése nagyban a beporzókra van utalva, a dinnye, a tök, a spárga nem is hozna nélkülük termést, a sárgarépa, az uborka is elsősorban rájuk támaszkodik, a repce, a napraforgó, a bab vagy a szója terméshozama 40 százalékkal csökkenne nélkülük.
Ami pedig a növények összességét illeti: a szárazföldi ökoszisztémákban a zárvatermő virágos növények 80 százaléka profitál a beporzó rovarokból.

Méhek az almafa virágján

Miért pusztulnak a beporzó rovarok?

A pusztulás egyik fő oka a nagy mennyiségben alkalmazott rovarirtó szerek károkozásán is túlnőve az intenzív mezőgazdálkodás. A monokultúrákban, a végeláthatatlan repce- és napraforgótáblákon egyetlen más növény sem él meg, erről gyomirtók gyakori használatával gondoskodunk. Egyetlen növényfaj foglal el őrült méretű területet, ezért nevezhetjük zöld sivatagnak. Virágzás idején 2–3 hétig terülj-terülj asztalkámat biztosítanak a méheknek, de utána egy falat táplálék sincs.

De még a bőség sem elérhető mindenkinek, sok rovart testmérete, szájszerve különböző táplálékforrások elérésére teszi alkalmassá. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bizony vannak olyan nektárral táplálkozó rovarok, amelyek például egy virágzó repcemezőn éhen pusztulnának, mert egyszerűen nem férnek hozzá az orruk előtt lévő táplálékhoz. Ezért fontos a növényzet fajgazdagsága, ami tavasztól őszig biztosít a beporzóknak táplálékot.

A beporzó rovarok eltűnése világszerte egyre nagyobb probléma, az Egyesült Államok egyes területein a gazdák már fizetnek a méhészeknek, hogy adott időszakokban az ő földjükre vigyék a méhcsaládokat. - írja a 24.hu