Szorul a NATO hurok Oroszország körül

B-52-es nehézbombázó, Apache helikopterek, csatarepülők és 10 ezer katona: az Oroszország szomszédságában tartott, nemrég véget ért NATO-hadgyakorlat egyenlege

A michigani nemzeti gárda A-10-es Thunderbolt csatareplője száll fel (miután leszállt) a Tallinntól mintegy 20 kilométerre fekvő Jägala melletti 13-as úton, közel az orosz határhoz.

Lassan, de biztosan felveszik a NATO csapatok állásaikat Oroszország körül. A balti államoktól Törökországig a NATO uralja a területet, amit hadgyakorlatokkal, rakéta telepítésekkel demonstrál. Ebből a körből már csak Ukrajna hiányzik, de az amerikai külügyminiszter, Jhon Kerry szerint, Ukrajna csatlakozása előtt is nyitott az út.

Lassan befejeződik Oroszország és Európa nyugati fele közti békés egymás mellett élés időszaka. A katonai szembenállás, Wshington által szorgalmazott gazdasági blokád ugyan nagy kárt okoz az európai termelőknek, ezáltal Európa gazdaságának, de a katonai szempontok mindezt felülírják.

MIndezt amerika vezetése amiatt az orosz politika lépés miatt tartja szükségesnek, aminek következtében a NATO nem tudja megszerezni a Krím félszigeten lévő és a Fekete-tenger elenőrzését biztosító szevasztopoli orosz katonai bázist. (A Szovjetunió szétesése után Ukrajna szerződésben biztosította Oroszország számára a hadikikötő további használatát) Ettől függetlenül a NATO további célja Ukrajna bevonása az Észak Atlanti Szövetségbe, mivel ezáltal lehetősége nyílik közel 2000 km hosszban közvetlenül az orosz határ mellé telepítenie csapatait.

A már telepített és Oroszországot fenyegető rakéták. Már csak Ukrajna (45) tagsága hiányzik a NATO-nak, hogy rakétáit és csapatait Oroszország gyugati határaihoz felvonultathassa.

Moszkva látja és tapasztalja ezt a fenyegetettséget, ezért két lehetőséggel számol.

Az első, a diplomáciai út, melyben Moszkvában látná vendégül a NATO vezetőit, ahol szeretne mindkét félnek elfogadható megállapodásra jutni.  Ennek érdekében "Oroszország kész az együttműködésre, a kölcsönös aggodalmak kezelésére a határ menti területeken.  Kétoldalú megállapodásokon alapulva szeretné elkerülni az incidenseket a tengeren és a levegőben.  Ezeknél a tárgyalásoknál Lettország, Litvánia, Észtország, Lengyelország, Svédország valamint Finnország védelmi minisztériumaival szükséges konzultálni a katonai tevékenységek miatti "  - írja az rt.com

Ezen fejlesztések sikerét bizonyítja, amikor egy zavaró radartechnikával felszerelt fegyvertelen Szu-24-es használhatatlanná tette az egyik legmodernebb technikával felszerelt  amerikai csapásmérő hadihajó az USS Donald Cook elektronikai rendszerét.

 

MIndeközben a NATO komoly katonai erőt vonultat fel a baltikumban Oroszország határai mellett. A térségben rendszeresen megtartott Saber Strike (Kardcsapás) nevű, védelminek nevezett hadgyakorlat az utóbbi két évben inkább egy Oroszország elleni támadás előkészületének tűnik. Az nagy kérdés, hogy a júniusi Saber Strike észtországi műveleteiben, amelyek  B-52-es nagy hatótávolságú stratégiai nehézbombázó, HIMARS-közepes távolságú rakéták vagy épp Apache-kötelékek résztvételével a védekezést vagy támadást imitálták a meg nem nevezett ellenséggel szemben.

 

 

A Lockheed Martin legújabb fejlesztése, a HIMARS egy új generációs MLRS indítóállás. Pontosabban: egy hét méter hosszú, öttonnás páncélozott szörnyeteg, amiről hat közepes hatótávolságú rakéta indítható. A HIMARS fő ütőkártyája mégis a remek manőverezhetősége, és az, hogy szinte bárhol bevethető, ahol a nehezebb indítóállások már nem boldogulnak. Az egységeket a C–130 Hercules repülőkkel lehet szállítani. 

 

Az idei gyakorlaton megjelent 10 ezer katona, akiket 12 NATO-tagállam és Finnország küldött (nem beszélve a június elején 31 ezer főt megmozgató lengyelországi Anakonda hadgyakorlatról), kész provokációt jelentenek az oroszok számára.

Egy amerikai Apache helikopter támadó állásban az észtországi hadgyakorlaton
 

Lassacskán bezárul a NATO vezette katonai kör Oroszország körül, amelyet az amerikai irányítású szervezet vezetői most Krím bekebelezésével indokolnak. Ez az indoklás azért sántit, mert ezek a lépések már évekkel a krími "népszavazés" előtt elkezdődtek.

A NATO vezetői tisztában vannak azzal, hogy ezek a katonai erőfitogtatások nem növelik a bizalom légkörétl, de lehet ez nem is cél. A cél talán inkább annak kitapintása, hogyan reagál ezekre provotakív lépsekre az orosz fél, meddig lehet feszíteni a húrt, hol van az orosz medve tűréshatára.
 

Azért azt is jó jó tudni, egy sarokba szorított medve szorult helyzetében is képes halálos sebet ejteni támadóin.