A spontán emberi öngyulladás

Az élethez a halál is hozzátartozik. Ezt szomorú, de természetes folyamatként éljük meg. Viszont vannak halálesetek, amelyek teljesen érthetetlenek és a tudomány sem tud megmagyarázni. Ilyen a spontán emberi öngyulladás.

Mindjárt az elején tisztázzuk, hogy mit is jelent az öngyulladás. Ez egy olyan folyamat, amely során a gyulladás a rendszer belsejében valamilyen belső hőtermelő folyamat miatt alakul ki.

Az eltelt évszázadokban sok feljegyzés maradt fenn a spontán emberi öngyulladásról.
A hátborzongató halálesetek egyik legkorábbi példája a Verona mellett élt Cornelia Baudi grófnő pusztulása 1730-ból. Alighanem az ő esete ihlette meg Charles Dickenst, aki jó egy évszázaddal később, 1852-ben az Örökösök című regényében ilyen halált szánt az egyik szereplőjének. A népszerű angol író könyve nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a különös jelenség a tizenkilencedik század végére széles körben ismertté váljon.
Vagy egy másik eset a több százból:
1938. július. Mrs. Mary Carpenter egy hajókiránduláson töltötte szabadságát az angliai Norfolk Boards közelében, mikor váratlanul lángolni kezdett. A tűz egész testét elemésztette, csak egy kupac hamut hagyva a testéből. Ez a példa egy több mint száz esetet taglaló listáról származik. Mindegyikben közös vonás hogy a tüzeknek nincs magyarázatuk.
Ilyenkor lángok keletkeznek az emberi testben, amelyek kívülről is láthatóak. Legtöbbször a test a csontokkal együtt hamuvá ég, de olyan is előfordul, hogy egyes testrészek érintetlenűl maradnak. A test képes pár percen belül maroknyi hamuvá válni, és megsemmisülni. Külön érdekesség, hogy megmaradnak az éghetetlen tartozékok, pl. a testhez tartozó fémek.

Sokszor úgy tűnik, mintha a tűz a testben keletkezne, talán a mellkasban, a hasban, vagy az izmok belsejében. A lángok gyakran kékek, vagy más, szokatlan színűek. A test bizonyos részei gyakran a tűz által érintetlenek maradnak ugyanúgy, ahogy bizonyos bútorok és ruhák is az égő test körül, kivéve persze azokat a berendezési tárgyakat, amelyeken az illető ült, vagy feküdt, de azok sem égnek el, csak megperzselődnek. Néha még az ágy is érintetlen maradt!

Rengeteg a találgatás és vita a jelenséggel kapcsolatban. Sokan, még orvosi körökben sem fogadják el a spontán öngyulladés lehetőségét, hiszen az emberi test 65-70 százaléka víz. Nem értik, hogyan éghet hamuvá a csont néhány perc alatt, mikor a krematóriumban 1100 fokos hőmérséklet mellett  néhány óra kell  a test elhamvasztásához.  

További megmagyarázhatatlan körülmény, hogy az áldozatok némán mennek a halálba, nem kiabálnak, és semmi jele annak, hogy küzdöttek volna az életükért. Vajon mi lehet az, ami teljes tehetetlenségre kényszeríti ilyenkor az áldozatot?

Feltevés sok van, hiteles magyarázat máig nincs. Ilyenkor rá kell jönnünk, rengeteg rejtélyes dolog van a világban, amiknek folyamatáról a tudósoknak fogalmuk sincs.