A feltárások 2008 óta folynak, a hetedik ásatási szezon októberben kezdődött és január közepéig tart. A lelet a Középbirodalom (Kr.e. 2137-1781) idejéből származik, a felékszerezett hölgy, ahogy a régészek elnevezték az elhunytat, a harmincas éveiben távozott az élők sorából. Csaknem négyezer éven át megőrizte a kincseit, köszönhetően annak, hogy sírjára egy hatalmas kőtömb zuhant, mielőtt a sírrablók kifoszthatták volna a múmiát - olvasható a Discovery News hírportálon.

A régészek éppen a környező sírok megtisztítását és helyreállítását végezték, miközben egy romos kamrára lettek figyelmesek. A 14. számú sír egyik helyiségének mennyezete még azelőtt leomlott, hogy a fosztogatók megjelentek volna.

"A kőtömb egyaránt összezúzta a koporsót és a múmiát" - mondta el Myriam Seco, a Thutmosis III Temple Project spanyol vezetője.

A régészek a szikladarab eltávolítása után felfedezték a fakoporsót és a sérült múmiát. A korabeli elithez tartozó nőt csodaszép, féldrágakövekből és aranylemezekből fűzött nyaklánccal ékesítették, amelyen egy 20 grammos, kagylót formázó arany függő is volt. Mindkét csuklóján aranykarkötőt, bokáin csavart ezüstláncot viselt. Míg az arany függő és a karkötők épségben maradtak fenn, a bokaperecek súlyosan károsodtak.
 

"A fantasztikus leletek arról tanúskodnak, hogy III. Thotmész halotti temploma alatt kiterjedt nekropolisz rejtőzik, ahol a Középbirodalom nemessége temetkezett" - vélekedett Myriam Seco.
 

III. Thotmesz a 18. dinasztia hatodik fáraója volt. Gyermekként vált uralkodóvá, helyette mostohaanyja és nagynénje, Hatsepszut, a dinasztia ötödik fáraója, az ókori Egyiptom történetének legnagyobb hatalommal bíró nője vette át a hatalmat. III. Thotmesz csak Hatsepszut halála után, 22 éves korától kezdett önállóan uralkodni. Az egyik legnagyobb hódító fáraó volt: uralkodása alatt Egyiptom minden addiginál tovább terjeszkedett, s több mint ötven templomot építtetett.