Jelenlegi hely
.
A régészek nem tudják megfejteni mit találtak
1739-ben a londoni The Society of Antiquaries számára küldött jelentésében egy helytörténész beszámolt róla, hogy furcsa fémtárgyat talált az angliai hertfordshire-i Astonban
A mai napig Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Luxemburg, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország és Svájc területén eddig 116 darab dódekaedron került elő.
Az első ilyen dodekahedron megtalálása sok fejtörést okozott a régészetnek, a további leletek, pedig csak fokozták a rejtélyt. A tudomány mai állása szerint ezek a tárgyak lehettek:
Zászlórúd csúcsdísze, tojástartó, búzacsíráztató, gyerekjáték, dobókocka, gyertyatartó, vallási kegytárgy, ruhagomb, halászháló-súly, masszírozó-szerkezet, csengő, csillagászati megfigyelőeszköz, fegyver, fűszertartó, mérnöki kalibrálóeszköz, asztali dísz, távolságmérő, orvosságos üvegtartó, sőt még az is felmerült, ez egyfajta vizsgamunka, amivel az inaséveiket letudó ifjú kézművesek (kőfaragók, fémöntők, kovácsok) bebizonyíthatták, hogy elsajátították a szakma minden csínját-bínját.
Vagyis a tudomány ebben a kérdésben nem áll sehol, hiszen a fantázia szárnyalásán kívül semmi konkrétum nincs. Úgy is mondhatjuk a régészeknek fogalmuk sincs mire használták valójában ezt a tárgyat.
Még néhány háttér információ:
– a dodekahedronokat egyedül találták meg, tehát hiába tették tűvé az egész feltárást, Nagy-Britanniától Dél-Franciaországon keresztül Magyarországig, véletlenül sem fordult elő, hogy egynél több bukkant volna elő egy helyszínen; 
– a feltalálási helyek annyira változatosak voltak, amennyire ezt el lehet képzelni: találtak dodekahedront – többek között – nemesi villa konyhai tűzhelyének hamujában, katonai táborhely pihenési körletében, templom padlózatán, vízmosásban, istállóban és bordélyházban;
– a tárgyak főként bronzból készültek, de találtak már márványból és féldrágakőből is;
– átmérőjüket tekintve 4 és 12 centiméter közöttiek, tömegük nyolc dekától akár fél 
kilóig is elmehet;
– vannak szinte agyondíszített és teljesen puritán példányok is;
– az oldalaikon látható lyukak néha egyforma nagyok, néha eltérőek; ezekkel kapcsolatban egyetlen törvényszerűség állapítható meg: a test szemben lévő oldalain található lyukak mindig egyforma méretűek;
– noha a jelzett kor (i.sz. I-III. századok) minden szempontból elég szépen dokumentált, sem a fennmaradt írásos, sem a képzőművészeti, sem más források egyetlen (írott, rajzolt vagy akár verbális) utalást sem tesznek ezekre a tárgyakra.
Az eddig talált dodekahedronok lelőhelyei
Azt tudjuk, hogy a dódekahedron, mint geometriai forma a mindenség szimbóluma. Azonban azt, hogy ennek van e köze ezekhez a leletekhez, az eddig nem derült ki.
Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a dódekahedron-rejtély megoldásához – dacára a több mint száz eddig előkerült hasonló tárgynak – az elmúlt 300 év kutatása tapodtat sem jutott közelebb. A legtöbb, amit e különleges tárgyról mondani tudunk, hogy valószínűleg a kelto-római vagy gallo-római kultúrkörhöz tartozik, vagyis ismereteink a "nesze semmi fogd meg jól" kategóriába tartoznak.
Itt a lehetőség, hogy az amatőr régészek, történészek is elgondolkozzanak, és ötleteikkel gyarapítsák a dódekahedron szerepét az ókori kultúrkörben.
Vár a Costa del Sol