Pünkösd

Mi is az a pünkösd?

Mit ünneplünk pünkösdkor? Mi történt a Biblia szerint ekkor? Milyen népszokásaink vannak?

A húsvét és a karácsony után a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered.
Pünkösd a Húsvét utáni 50. napon kezdődik és két napig tart. Mivel a Húsvét sem egy pontos dátum – vándorló ünnepnek nevezzük -, mindig máskor van az évben, ezért a Pünkösd is egy mobil ünnep, a Húsvét utáni 7. vasárnapra és hétfőre esik

A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése

A pünkösd eredetileg zsidó ünnep: előbb a befejezett aratást, később pedig a Sínai-hegyi mózesi törvényhozást ünnepelték a Pészah szombatját követő ötvenedik napon.

Nem csak a naptárban elfoglalt helyük kiszámolásában, de az ünnep lényegében is kapcsolódik a két ünnep egymáshoz. Ekkor történt, hogy „a Szentlélek tüzes nyelvei leszálltak az apostolokra”. De mit is jelent ez?

A Biblia azt írja, hogy ezen a napon Jézus lelke leszállt az égből Szentlélek formájában, és óriási szélvihar kíséretében kiáradt az apostolokra és megszentelte őket. A próféták ekkor kapták meg az isteni igazságot, amivel ezután képesek voltak minden embernek elmondani-prófétálni, mi is történt valójában Krisztussal.

A pünkösd ünnepének dátuma Európában legkorábban május 10-én, legkésőbb pedig június 16-án lehet. Május hónapot ezért a népnyelvben pünkösd havának is szokás nevezni.

Pünkösdi király

A magyar népszokások közül több is van, amely a pünkösdhöz köthető. Ezek közül talán a legismertebb a pünkösdi királyválasztás, amely a nyelvben is megragadt a „pünkösdi királyság” kifejezéssel. A szokás keretében a királyt a közösség tagjai a fiatal legények közül választják ki különböző versenyeken. Ez Európa nagy részén a középkor óta élő szokás, amikor gyakoriak voltak az ügyességi próbák - karikába dobás, tuskócipelés -, lovas versenyek, küzdelmek.

Májusfa-állítás

A májusfát napjainkban már általában csak május 1-én állítják, de ez régebben akár egész hónapban megtörténhetett. A szokás lényege, hogy a legény összegyűjti a család férfitagjait vagy a barátait, és a szeretett lány kapuja elé egy feldíszített fát helyeznek. Szalagokkal, édességgel díszítik a magas, sudár fát, mely általában fiatal nyárfa, de lehet akár fenyő is. Napjainkban a fára már egészen extrém tárgyak is felkerülnek, melyet a család együtt bont le pünkösd alkalmával.

Ezenkívül az évnek ebben a szakában mással is díszítették a falubeliek egymás udvarát, házát, kapuját: leggyakrabban zöld ágakat vagy virágokat – pünkösdi rózsát, bodzát - tűztek a kerítés lécei közé.

Pünkösdi királynéválasztás
 

Pünkösdi királyné

Nem csak a fiúknak jut az ünnepi szokásokból, a lányok is kiveszik részüket a szórakozásból. A királynéjáráskor általában négy kamasz lány közrefog egy ötödiket és énekelve körbeviszik az utcákon, később többen is csatlakoznak hozzájuk. A szokás legfőbb célja a termékenység elősegítése, és hogy a lányt férjhez adják. A végén a királynét a település főterén felemelik és körbetáncolják.



Szerző: Hepp Ildikó