A pestis miatt terjedtek el a pubok Angliában

A fekete halál pusztításától egyenes út vezetett az angliai pubok megalapításáig - állítja Robert Tombs, a Camridge-i Egyetem történésze. A 15. században a parasztok a korábbinál jóval nagyobb szabadságot élveztek, és több szabadidővel rendelkeztek, ami kedvezett az újfajta közösségi terek kialakulásának.

Bár Angliában már évszázadok óta főztek söröket, és fogadók is régóta léteztek, a mai pubok "ősei" a késő középkor századaiban alakultak ki. Az országban a 15. század elején jelentek meg azok a sörivásra, szórakozásra és ételfogyasztásra is alkalmas közösségi terek, amelyek a korábbiakkal ellentétben már egész nap nyitva tartottak, és nem az volt az egyetlen funkciójuk, hogy az élet nehézségeibe belefáradt parasztok villámgyorsan az asztal alá igyák magukat. A pubok a társas érintkezés első számú színhelyei lettek.

A pestis 1348 és 1350 között mintegy 1,5 millió áldozatot szedett Angliában, a pusztítás után, a 15. században azonban - mivel ugyanannyi földért és munkáért már kevesebben harcoltak - olyan magas szintre emelkedett az életszínvonal, hogy csak több évszázaddal később, az 1880-as években érte el a lakosság ugyanezt a szintet. Angliában a munkásoknak egészen az 1960-as évekig nem volt annyi szabadideje, mint a 15. században. 

"Borzasztó kimondani, de a fekete halálnak meglehetősen pozitív hatásai is voltak" - magyarázta Tombs. "Ebben az időszakban jó volt élni. Ekkoriban találták fel a pubokat, az emberek rengeteg sört ittak, fociztak és így tovább" - tette hozzá a történész, aki szerint mindez nem lett volna lehetséges a pestis pusztítása nélkül.

A fekete halál megjelenése előtt a népesség folyamatos növekedésének következtében egyre kevesebb forrás jutott a mezőgazdasági dolgozók egyes tagjaira. A pestis lecsengése után azonban számos föld szabaddá vált, a források már nem voltak annyira szűkösek. Eltűnőben volt a feudális rendszer.

A parasztok a korábbinál jóval nagyobb szabadságra tettek szert. A jobbágyok a munkaerőhiány miatt nyugodtan mondhatták földesuraiknak, hogy amennyiben nem kapnak nagyobb cselekvési szabadságot, tovább állnak és máshol fognak szolgálni. "Ha a földesurak azt akarták, hogy a földjeiket megművelje valaki, meg kellett adniuk jobbágyaiknak vagy szolgáiknak, amire vágytak, vagyis elsősorban szabadságot és egy jobb életet" - magyarázta Tombs.

mult-kor.hu