Őszinte nyilatkozatok a karácsonyi ünnepekről

Pár évvel ezelőtt egy bő harminc fős csoportot a Karácsonyról kérdeztünk. Kiváncsiak voltunk, náluk hogyan zajlik az ünneplés, mit csinálnak Karácsonykor, hol, kivel és hogyan töltik az ünnepeket.

A válaszok megdöbbentőek voltak…

Nagyjából arra számítottam, hogy majd ki-ki elmeséli, hogy mit szokott főzni, milyen karácsonyfát állítanak, milyen élményekkel gazdagodik ilyenkor a család. Sőt, kifejezetten arra számítottam, hogy kicsit unalmasak lesznek a válaszok, mert mindenki elmondja, mennyire finom beiglit süt és milyen szépen ég a csillagszóró és milyen hamisan éneklik a “mennyből az angyalt”…

 Erőltetett karácsonyi mosoly

Ehelyett a megkérdezettek 70-80 százaléka azt fejtegette, hogy mennyire nem szereti a Karácsonyt, már előre retteg, hogy mi lesz az idén, hogy elege van a kellemetlen családi együttlétekből, a kínos kérdésekből és abból is, hogy az ünnepek végére szinte mindenki összevész mindenkivel. A megkérdezettek többsége a háta közepére se kívánta az egész Karácsonyt és az egész feljhajtást, a feszengős együttléteket és úgy általában mindent ami vele jár.

Ledöbbentem. Ugye, most te is? Vagy épp ellenkezőleg? Ismerős a helyzet?

Ha Te is abba a szomorú 70-80 százalékba tartozol, akik nem szeretik a Karácsonyt, akkor nagyon kérlek, gondolkodj el rajta, hogy mit tehetnél hogy ez jövőre másképp legyen.

A hiba nem a külvilágban van!