Jelenlegi hely
.
Nyugdíjasok háza, Mijas.
A mijasi önkormányzat finanszírozásában működik az óváros centrumában a "Hogar del Jubilado", a nyugdíjasok háza. Már sokszor néztem a teraszán üldügélő embreket, és mindannyiszor elfogott a kíváncsíság. Mi lehet a vonzereje ennek a helynek? Napszaktól függetlenűl nem csak nyugdíjasok, hanem más korosztályok is szép számmal látogatják.
Az egyik nap Mijason volt dolgom és újból útba esett a nyugdíjasok háza. A verőfényes napon a bejárat előtti terasz összes asztala foglalt volt. Már több éve élek a közelben de még nem láttam belülről. Úgy érezetem, eljött az ideje, hogy körülnézzek odabent.
Belépéskor, mindkét oldalon kellemes társalgó fogadott. Az egyik oldalon kerek dohányzó asztalkák, a másik oldalon a nagyképeryős TV előtt, kényelmes bőr ülőgarnitúrák várták a betérő nyugdíjasokat. A két szárnyú üvegezett ajtón tovább haladva beértem az épület szívébe, az étterembe. A túloldalon lévő, zöld növényektől hemzsegő pátión átszűrődve, kellemes fény árasztotta el a terített asztalokat.
A pult előtt néhány idősebb ember méricskélte szemével az ételeket tartalmazó vitrint. A választék kicsi, viszont az árakat nyugdíjas zsebekhez szabták.
A napi menű 5 €. Kávé 0,7-0,95 €. Italok is igen mérsékelt áron kaphatók.
Kévéval és egy adag franciasalátával a kezemben léptem oda a legközelebbi asztalhoz. Miközben arra figyeltem nehogy kilötyköljem a kávét, majdnem összeütköztem egy másik vendéggel, aki szintén ezt az asztalt szemelte ki magának. Az asztal négyszemélyes, ketten is kényelmesen elfértünk. A közös reggeli összehozott minket. A spanyol igen barátságos nép, nem volt nehéz szóba elegyedni vele.
- Itt lakik a közelben? - kérdeztem.
- Nem, azt nem monhatnám. Alicantéből jövök. - Erre nagyot néztem, hiszen Mijastól Alicante 500 km távolságra van.
-Turista vagyok itt. Utazási iradával jöttem a feleségemmel, de ő ma Torremolinosban, a szállodában maradt egy kicsit pihenni. Én nem bírok megűlni a fenekemen, hát felszálltam a buszra és eljöttem Mijasra. Nagyon tetszik. - és dőlt belőle a szó.
- Most 200 €.-ba került kettőnknek ez a nyolc napos utazás. Nyáron ezért 600-700 €.-t is elkérnek. Én kisnyugdíjas vagyok, azon az áron ezt nem engedhetem meg magamnak. - És csak mondta, mondta. Hirtelen az órájára nézett, majd felpattant.
- Megy a buszom közölte. - és barátságosan kezet nyújtott.
- Pedro vagyok!
- Péter vagyok. -nyújtottam én is a kezemet.
Összenevetteünk, hiszen a két név egy és ugyan az. Csak két különböző nyelven fejeztük ki.
Mielőtt eljöttem, kicsit körbenéztem. A hátsó teremben néhány nyugdíjas dominózott, másik asztalnál pedig épp akkor fejezték be a játékot. Csak egyikük mardt az asztalnál. Látszott komoly feladata van. Gondosan rakosgatta dobozába a játék végén szerte szét hagyott dominókat.
Miközben fizettem, rájöttem miért is olyan népszerű ez a ház. Olcsó étel ital, játék lehetőségek, valamint társasági élet a korosabb generációknak.
Sok ilyen helyre van szükség.
1013.márc.18.
P.R.